Ind filozófia 2.

Zubor Zalán

Ind filozófia 2. óra

Indiai civilizáció: első állam: Asóka Kr. E. 3. század (dravidák)

Őskor: első nagy munkamegosztás: férfiak: vadászat, nők: gyűjtögetés

Ez később átalakul: férfiak: pásztorkodás, nők: földművelés
Egyes kultúrák a csak a földműveléstől vagy az állattartástól függenek. Az eltérő életmódot élő népcsoportok eltérő világképet alakítanak ki (Ruzsa Ferenc elmélete):

Nomád állattartó kultúrák:

- Mivel a férfiak munkáján múlik a közösség életben maradása, a társadalom erősen patriarchális lesz.
- A természeti vallások a természet erőitől való félelemből erednek: az őskori emberek különböző szertartásokkal próbálják kiengesztelni a természetet, a félelem tiszteletté alakul.
- A pásztorok és állataik több veszélyes természeti erőnek (viharok, tűz, vadállattok) vannak kitéve; később ezek az erők istenekké lényegülnek át, politeista vallás alakul ki.
- A vallás fontos eleme az istenek áldozattal való kiengesztelése (főleg tűzáldozat: az istenek a legtöbb kultúra szerint az égben laknak). Az áldozatot ezekben a kultúrákban az istenek megvendégeléseként fogják fel. Az istenekről alkotott kép így sokkal személyesebbé válik, az egyes isteneket különböző emberi (antropomorf) jegyekkel ruházzák fel. Az ilyen népeknek általában sok mitikus történetük van az istenekről.
- Mivel patriarchális társadalmakról van szó, az isteneket is leginkább férfiként képzelik el (az istennők szerepe mindig másodlagos).
- A szertartások közösségi események, az egész közösség részt vesz az istenek megvendégelésében.
- A szertartásokat később papok vezetik.
- A halál (állatok levágása) a mindennapi tapasztalat része, visszafordíthatatlan folyamatként jelenik meg; ezért az emberek halálát is véglegesként fogják fel, hisznek egy túlvilágban (a halott általában az istenek közé kerül), ahonnan nincs visszatérés (ezért a halottakat értékeikkel együtt temetik el, amiket magával vihet a túlvilágra).
- Legjobb példa erre a típusra az Indiát meghódító (indo)árja nép.

Földművelő kultúrák

- A közösség nők munkájára épül, így matriarchális társadalom alakul ki.
- A földművelő életmód egyszerűbb, mint a pásztorkodás (kevesebb természeti erőnek vannak kitéve), ezért többnyire csak egy, a földhöz kötődő istent tisztelnek (földanya-istennők)
- Földistennő: pl. Vénusz-szobrok: absztrakt, nem szép, arc nélküli figura, nincs személyisége (ellentétben az előző népcsoportok isteneivel)
- Személytelensége miatt nem lehet megvendégelni, tehát nincs áldozat, helyette mágiát alkalmaznak
- Mágia: a természeti erők közvetlen befolyásolása, mindig egyéni tevékenység, közösségi mágia nincs. Leggyakoribb formái: szómágia (szükséges hozzá a dolog vagy személy igazi nevének ismerete, ami egyébként tabu), átviteli mágia
- A konkrét természeti erők helyett a misztikus „termékenység” befolyásolásával próbálnak pl. jobb termést elérni.
- Mivel nincsenek közösség szertartások, nem alakul ki papság, helyette a személyes mágiával foglalkozó sámán, „boszorkány”, „javasasszony” jelenik meg (az első sámánok nők voltak!)
- Ezekben a kultúrákban jelentős az idő szerepe (számon kell tartani, mikor kell vetni, aratni stb.): a mágiával foglalkozó sámán többnyire ismeri az idő mérésére alkalmas módszereket (pl. csillagászat)
- Időmérés: általában holdcentrikus, ami egyezik a női ciklussal.
- Az életet és halált ciklusként fogják fel (mivel a mindennapi életben is hasonló ciklusokkal szembesülnek: vetés-aratás stb.), a reinkarnációban hisznek (pl. halál után az elhunytat magzati pózban temetik el).
- Később a földművelési módszerek megjelenésével a férfiaknak több szerepük lesz (pl. szántás): ilyenkor a női princípium mellett megjelenik egy egyenrangú férfi istenség is (ld. Tantra): a két princípium közül többnyire a női az aktívabb.
- Indiában hasonló kultúrájú volt az őslakos dravida nép.

A világban az 1. típusú kultúrák terjedtek el leginkább. A 2. típusúak gyakran átalakultak, miután megismerték az állattartást, és a férfiak szerepe felértékelődött, mígnem egészen átvették a hatalmat. Mivel az 1. számú kultúrák többnyire agresszív, terjeszkedő politikát folytattak, sok helyen meghódították a 2. típusú népeket (így történt Indiában is), viszont szinte minden esetben átvették a letelepedett, földművelő életmódot, és részben az őslakosok kultúráját.