Wesselényi, Széchenyi, Kossuth 10. (ápr. 30.)

1840es évek korszakváltás: problémakör átalakul.
Reformkor 2 nagy szakasza: 30’ és 40’ évek. Mások a vezető alakok. Generációs váltás. A kb. 10 évvel fiatalabbak kerülnek lőtérbe, mint a 30’ években. Problémák tudatosulása, az előző évtizedre épül. A két nemzedék között csak a reformok módjában voltak nézeteltérések.
A polgárosodáshoz hitel kell, mert különben nincsenek vállalkozások! Hitel: pénzösszeg + bizalom.
Finanszírozni kell a polgári átalakulást is, Ny-on erre ott volt a gyarmatosítás és a nagy részvétel a világkereskedelemben, de K-Európában nem, hiszen kimaradt az eredeti tőkefelhalmozás folyamat is, amiből ez az egész kiindult történetileg.
Ny-Európa 16-18. sz. eredeti tőkefelhalmozás.
K-Európában csak a magánvagyonok támogathatták a polgárosodást, állami pénzforrás nem volt erre, mert a magyar király mint osztrák császár, alárendelte a magyar polgárosodást a birodalmi polgárosodás szempontjainak.
A Mária Terézia féle merkantilista gazdaságpolitikán alapult a Metternich felügyelete alatt zajló polgári átalakulás: vagyis a magyar rész reszortja a mezőgazdasági termelés és az örökös tartományok ipari cikkeinek megvásárlása volt.
Ellenzék: tessék párhuzamosan fejleszteni Magyarországot a birodalom többi részével. Iparfejlesztés. Ne legyen vámkizsákmányolás és alárendelés. Ez ellen Bécs: Az adómentes magyar nemesség nem vesz részt kellőképpen a birodalmi teherviselésben. AZ ellenzék amellett érvel, h nem fog ártani a birodalomnak, ha Magyarország mellérendelt lesz, a birodalom vezetésében is akadtak emberek ezen a véleményen, pl. József nádor (I. Ferenc öccse).
?Miért kellene Magyarországnak áldozatokat hoznia a birodalomért, amikor csak az uralkodó személye kapcsolja hozzá?
József nádor
Firenzében nőtt fel, a Palazzo Pittiben, a nagyhercegi palotában. 1795-ben, Sándor Lipót nádor halála és a jakobinus felkelés leverése után lett József a nádor. Sándor Lipót volt Ferenc kedvenc öccse, nagyon magyarellenes politikát vitt. De József az olasz városok mintájára fejlesztgette Budapestet. Ő hozatta az első platánfákat=). Uradalma volt Alcsúton, park. Első felesége Olga nagyhercegnő volt! József lányáról van elnevezve a városligeti Hermina mező. József fia István a folklór szerint a Palatinus Pista becenévre hallgatott=).
A nemzet ajándékba adta József nádornak a Margitszigetet. Ültetett 1830ban egy libanoni cédrust egy erdőben, ami most is él és a legidősebb a mai magyarországi libanoni cédrusok közül.
A nádor szláv eredetű szó, udvarispánt jelent, latinul comes palatinus-> a magyaros latinban palatinus a nádor.
V. Ferdinánd miután lemondott 48ban, Prágában élt.
József-> Szépítő Bizottmányt alapított Pesten.
A Hősök teréről eltávolították a Habsburgok szobrait.
II. József politikája: Magyarország párhuzamos fejlesztése, ez egybevág a reformellenzék politikájával, de Bécs elutasítja, ennek a történészek ma is keresik az okát.
József nádort dekadensnek állította be Metternich az udvar szemében.
Fordulat az 1840-es években
Megszületik a pesti nyilvánosság, és 1841től dinamikusan kiszélesedik. Kossuth kijön a börtönből. Metternich rájön, h a terrorpolitika pont, h felerősítette az elégedetlenséget- új taktika: nyilvánuljon csak meg az ellenzék, majd a cenzúra kiirtja. Kossuth újságot kap (Pesti Napló), de a cenzúra ellenőrzi. Modern, angol mintájú lap: van vezércikke/ iránycikke, amit Kossuth honosított meg Magyarországon. A Pesti Napló annyira népszerű volt, h egy egész félévnyi anyagát újra kellett nyomtatni!
Széchenyinek agyára ment Kossuth modora, mert lázítóan írta le a jobbágyok nyomorát, bujtogatta őket a nemesek ellen. A tulajdon ellen is beszélt, amiből olyan borzalmak lehetnek, mint a francia forradalom idején.
Széchenyi: A Kelet népe: a Pesti Napló cikkeit bírálja: Kossuth túlságosan az indulatokra hat, „tollát inkább a szív, mint az ész vezeti”: Modora lázítja a parasztokat uraik ellen. Kevesen értettek egyet Széchenyivel.
Kossuth eszméi nem voltak radikálisak.
Széchenyi: olyanok vezetik az átalakulást, akiknek nincs rá semmi felhatalmazásuk! Antidemokratikus gondolat, Széchenyi nem is volt demokrata, hanem liberális.
Liberalizmus: emberek jogai. Demokratizmus: minden ember maga tudjon élni jogaival. Széchenyi arisztokratikus, szerinte van egy értékesebb csoport a társadalomban: akinek vagyona, műveltsége, befolyása elegendő. Ez ellentmond a polgári nyilvánosság elvével, ami mellett Széchenyi is érvelt!
Sz. I.: „ítéletében mindig hibázott a nép, még Krisztus urunkat is minoritásban hagyta”. A tömeg éretlen és ostoba. Erre Kossuth: „a nép tévedjen bár ítéletében, de ítél, s Krisztus urunknak halnia kellett, mert a nép minoritásban hagyta.” ! „Alkotmányos országban az alkotmányos népet nem lehet akarata ellenében boldoggá tenni.” Pszichológiai igazság!
Sz. I.: veszélyes a vízbe menni annak, aki nem tud úszni-> előbb tanuljon meg a nép úszni, azután engedjék a vízbe. Erre Kossuth: na jó, de úszni csak vízben lehet megtanulni, tehát be kell engedni a népet a vízbe.
Deák, Eötvös, Wesselényi, Vörösmarty mind K. L. mellett foglalt állást.
K. L.: Felelet Széchenyi István grófnak
K. L.: a reformok alfája a kötelező örökváltság, kárpótolja az állam a nemest. Kölcsönrendszer az állami birtokokra. Sz. I. szerint ez a tulajdon sérelme (ami a liberalizmusban nagyon fontos!) -> csak az önkéntes örökváltság jó (1840ben tv, 48ig volt érvényben, ha érvényben maradt volna, máig sem szabadult volna fel az összes jobbágy).
K. L.-nál a 2. lépés a polgári jogegyenlőség. Sz. I. megtartaná a nemesi előjogok egy részét, pl. bíróságokon és országgyűlésen előjogok.
1. jogi egyenlőség 2. polgári egyenlőség 3. népképviselet (a 48as cenzus a korabeli Eu-ban ez egyik legszélesebb, pedig csak a népesség 6%át érintette!). 4. kancellári, Helytartótanács meg minden legyen felelős a magyar országgyűlésnek. Miniszteri felelősség elve-> A végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalom kontrollja alatt áll.
Mo. politikai önállóságához gazdasági önállóság is kell. Közteherviselés, h az állam rendelkezésére álljanak a modernizációhoz szükséges anyagi erőforrások.
Európában konjunktúra-> világtengerek nagyon fontosak, a birodalomnak csak az Adrián vannak tengeri kikötői. Mo-on átmehetne a vasút, ami összeköti Bécset az Adriával, ha Ny-Magyarországon keresztül szállítanák a birodalom gyapjúját. Fiumei vasút gondolata: a magyar Délvidék gabonáját Fiumébe szállítani (magyar kikötő volt). Metternich teljesen elutasította ezt a koncepcióját. SZ- I. ezt nem is erőltette, ert látta, h Mo. gazdasági fejlődése konfliktusokat szül a birodalmon belül. „Menjünk, különben menettetünk.”
A jövő héten elmarad az óra.