Középkori Európa I./9. (ápr. 6.)

Dánia
Jütland-fsz.+ egy sziget. Közvetlen szomszédja a NRCS.
Komoly városfejlődés a 15. sz-ban.
15. sz-tól választott városi vezetőség, élén a polgármester. A kevésbé fejlett városok vezetőit a kp-i hat. Választotta ki.
Ribe fontos jütlandi város, a 15. sz-ban leégett a katedrálisa, újjáépítették É-német gótikus stílusban, vörös téglából.
Ålborg (a karikás a-t o-nak ejtik) egykor püspöki székhely-> katedrális (a piactéren, tehát kereskedőváros). 1440ben átnevezték Szent Gotthilfra a katedrálist, angol szent volt, a tengerjárók védelmezője. Kiváltsága 1462től: a város 30km-es körzetében csak Ålborg polgárai kereskedhetnek-> monopólium.
Roskilde: a dán királyok székhelye 1443ig.
Odense kiváltságos: 1495től az adószedőket a város választja, nem a király küldi.
Koppenhága a 14. sz. első felében lett főváros, de korábban is kereskedelmi kp. 1445től épült itt királyi palota. Hagen kikötőt jelent. Egyeteme is volt 1479től. 1482től egyetemi könyvtár: kéziratok, hamarosan nyomtatott könyvek is.
Városok autonómiája-> városi statútumok, könyveket vezetnek a tisztségviselők munkájáról, h tájékoztassák a királyt.
Városokban iparágak űzésének kiváltságolása a 15. sz. alatt.
1493tól állandó nyomda Koppenhágában. Korábban átmenetileg működött egy Johann Snell nevű hannoveri származású nyomdász Odense-ben 1482ben. De aztán Lübecken keresztül Stockholmba ment.
Parlamentum Danorum/Danehof a 13. sz. végén alakul meg. Oklevél: „ált. Gyűlésre jöttek össze a főpapok, a fejedelmek, a király, a bárók és a mi királyságunk más lakosai…” nem csak nemesek vehettek részt! A parasztok személyesen nem jelenhetnek meg, de van képviseletük. „és egy német sem kaphasson várat, erődöt, földet, valamint nehogy részt vegyen a királyi tanácson”…
Uralkodók
1286-1319 Erik
1320-26 és 30-32 II. Kristóf: megosztott volt Dánia, megítélése az a királynak, h „árulásra hajlamos”. Elvész Rügen szigete 1325ben Dánia számára.
1345-75 IV. Waldemar: 1326-40 Lajos bajor királyudvarában nevelkedett. Ő is körülvette magát németekkel. 1343ban eladta Észtországot a Német Lovagrendnek. Legyőzte Holsteint, visszaszerezte Skåne-t. Legyőzte 1362ben a Hanza Liga flottáját. 65ben legyőzte Svédországot. Túl sok sikert ért el és túl sok érdeket sértett-> koalíció ellene: Hanza, Svédország, Mecklenburg. 1364-68 háború Dániával. Waldemar Németországba menekült és a királyi tanácsra bízta az ország védelmét: kancellár és marsall a legfontosabb. 1370 megalázó béke Strassburgban.
1360-62 I. dán-Hansa háború. 1364ben kiszélesedett, mert a Hanza konföderációt hozott létre Kölnben.
1367-70 II. dán-Hansa háború, ezt követte a strassburgi béke.
Izland
Archaikus germán hősmondákat őriztek meg, méghozzá az egyház is közreműködött ebben! Európában csak világi személyek foglalkoztak ilyesmivel.
Püspökök sagái: 200 évig élő szóban terjedt, mielőtt leírták.
1300 k. Edda gyűjtemény izlandi költeményekből. Az uppsalai egyetemi könyvtárból került elő.
A skandináv államok versengenek érte, időnként gazdát cserél.
Skåne
Német neve Schone. Leszakad, h önálló legyen, 1360ban csatolja vissza Dánia.
Lind püspöksége érsekséggé emelkedett, így a legelőkelőbb skandináv egyház lett.
Gotland
Gótok szigete a népvándorlás korában.
Visby fontos város. É-Eu. Egyik kereskedelmi kp-ja, a Ki tengeren van kikötője.
1361 a dánok elfoglalták és lerombolták, gotlandi részről parasztok harcoltak. Visby melletti leletek: páncélban temették el az áldozatokat. A fejet csuklya védte, láncingek vasfonadékból.
Norvégia
Szföldön nem kapcsolódik Európához, ez kihatott a politikai kapcsolataira is.
Éghajlata miatt nagyon rászorul a gabonaimportra, ugyanakkor hatalmas erdőségei miatt rengeteg prémet tudott exportálni.
14. sz-tól a fontos norvég városok helyőrségek kp-jai is-> kastélyok épülnek, amiknek a parancsnokai irányították az adott várost de facto. Védte a királyi javakat, amik beépíthetetlen övezetek, városon kívüli földek, amiket a város vezetője felügyel, aki mindig nemes.
A városok a király kezén vannak, közvetlen királyi rendeletek irányítják.
II. Magnus:
Nagyapja V. Håkon (Hokonnak ejtik) király unokája. 1316ban született, 3 évesen lett norvég és svéd király.
Régens 1332ig elvileg, 43ig de facto.
Fia VI. Håkon, akinek Magnus hamar átadta az uralmat, mert szinte minden idejét Svédországban töltötte.
1360ban Dánia elfoglalt tőle Di részeket.
1363 a svéd királyi tanács letette a trónról-> visszavonult Norvégiába és a hajóúton tengerbe fulladt.
Albert Mecklenburgi hg az utóda akart lenni.

Oslo fontos város a 14. sz-ban is. Püspöki székhely a reformáció koráig. Hansa kereskedelmi kp., időnként az egész Hansát irányította.
Bergen városa a legfontosabb a Hanza állandó német telepe miatt-> német városnegyed, a „Németek hídja” néven. A híd kövezett utcát jelent, tehát a német városnegyed a legfejlettebb.
Az ipar és a kereskedelem kézben tartása a fő konfliktus a németek és a norvégok között, a városok meghasonlottak, mert a nagykereskedők németek voltak, a norvégok ált. csak kiskereskedésig v kézművességig tudták vinni. A norvégok színesre festett faházakban éltek.
A Fekete Halál elérte Norvégiát is-> visszaesés a népesedésben. Hiány mezőgazdasági munkásokban, akadozik a városok ellátása.
Oslo lakossága 1800 fő volt a fekete halál előtt (ez fr viszonyban nagyon kicsi, de É-on nagynak számít), utána 4-5 száz főre esett vissza.
A királyok kiváltságok adományozásával igyekeznek újra benépesíteni a városokat.
Sok király idegen származású volt, ez gyakran váltott ki elégedetlenséget.
Fegyver- és hajógyártó ipar.
1436. febr, Parasztfelkelés Oslo-ban. Elűzték a dán hivatalos személyiségeket.
1437 febr. Királyi amnesztia a felkelőknek é visszahívták az idegen tisztviselőket. A felkelés vezetője nagy birtokadományt kapott a Feröer -szk.-en, vagyis jó messze az ország kp-jától. =)
Svédország
Stockholm városmagja a „Hidak közti város”.
1303 tűzvész Stockholmban, utána újjáépítették és nagyobbra építették át a templomokat, kápolnákat építettek.
Stockholm legfontosabb temploma gótikus téglatemplom. Hálóboltozat. Később barokk homlokzata lett egy átalakításnál.
Idegeneket is igyekeztek Stockholmba vonzani és környező parasztokat is. Rokonsági kapcs. A helyi polgárok és a távolsági kereskedők között.
Fontos kereskedelmi kapcsolat Lübeck-kel.
Export. Réz, vas, prém, állatbőr, vaj.
Import: só, flandriai posztó, olaj, bor.
Behozatal főleg: Mecklenburg, Tallinn.
Uppsala, Skending… regionális kp-ok.
Bányászat nagy jövedelmeket biztosított a bányarészeseknek (bányászok és tulajdonosok is lehetnek egy személyben!), ha egy bányarészesnek egymástól távol eső bányarészességei voltak, akkor bérbányászokat is alkalmazhatott.
Stockholmban is sok német telepes-> saját templom. Szent Gertrúdról elnevezett külön német egyház. Sankt Gertruds Gilde= Szt. Gertrúd Testvérület. Gertrúd francia szent, az utazók védőszentje. Szóval utazásra voltak berendezkedve.
A svédek sérelmezték, h a németek gazdagabbak. De rajtuk keresztül ismerték meg a német városok fejlettségét, és ez ösztönözte a svéd városfejlődést.
Céhes ipar 14-15. sz. Iparosok térnyerése a városi tanácsban.
1436 Stockholm privilégiumokat kap a királytól.
Uralkodók
Folkung dinasztia 1363ig.
Svédország őrizte legtovább az ó germán kultúrát: rúnaírás keresztény templomokban is, még a 14. sz-ban is.

Lettország
A tágabb Éi régió része.
1211ben kezdték el építeni Riga fő templomát.
14. sz. második felétől van érseksége.
Riga 1282től a Hanza Szöv. tagja.
Észtország
Dánia befolyása alatt.
Taa i lin=”dán város”-> Tallinn
Dán és német lovagrendi terjeszkedés egyszerre. Az észt parasztokat jobbágysorba taszították.
Tallinn=Felsőváros+Alsóváros (a 14. sz-tól külön városfal)
1410 Nagy Céhes Ház felépülése Tallinnban.
1422től gyógyszertár működik Tallinnban!
Finnország
Svédországban is éltek finnek.
1313 békeszerződés jelölte ki a határokat Oroszországgal.
Svéd befolyás, az írásbeliségben is. Svéd kereskedőtelepesek. Ugyanaz a konfliktus a svédekkel, mint Svédországban a németekkel.
1362 Finno. Joga a svéd királyválasztáson való részvételre-> kvázi egy svéd bir. része!
A svéd befolyás miatt itt sosem alakult ki jobbágyság.
Szent Henrik térítette meg.
1475 Csillagerőd alakú várat építenek egy szigetre. Ki erőd.
A középkor végén összesen 6 város volt Finnországban! Esco,
Helsinki temploma Szt. Lőrincről lett elnevezve.
Szt. György kultusza.