A római királyság és köztársaság 9. (ápr. 6.)

Hogyan lett Róma néhány évtized alatt regionális hatalomból nagyhatalom?
1) Polybios: mikté politeia + agresszív, expanzív. Polybios Scipioval volt Karthágó lerombolásakor is.
2) A 20. sz-ban általában cáfolták Polybios álláspontját.
- Mert a rómaiak szinte nem is kötöttek szövetségeket Itálián kívül, nem nagyon érdeklődnek az Itálián kívüli területek iránt. Makedóniát sem foglalták el az első beavatkozáskor. Háborút csak önmaguk és szövetségeseik védelmében indítottak (de hát mi mást mondanának a római források). Polybiost azzal bírálják, h görög lévén mindig Nagy Sándort birodalmáról ír igazából Rómáról. Interpretatio Graeca.
- Rómának nem volt gazdasági érdeke a terjeszkedés, mert az i. e. 218-as Lex Claudia következtében nem kereskedhettek a senatorok a tengeren. Maga a senatus a legbizalmatlanabb a publicanusokkal szemben. Nem volt adóhivatal! Helyette publicanusok-> provinciák kifosztása, lázadások, ha az túl nagy, a publicanusok már nem tudják leverni és az állam kénytelen beavatkozni.
3) Igenis agresszív és expanzív (Polybios érvelése), mert
-Márc. 19. fegyverek elővételének ünnepe és okt. 19. fegyverek félrerakásának ünnepe. -> fontos a háború szerepe! Livius: „a samnis háborúk úgy követték egymást, mint a naptári ünnepek”.
- Ahhoz, h a cursus honorum legalsó tisztségére pályázhasson vki, legalább 10 hadjáraton már részt kellett vennie-> az arisztokraták elemi érdeke, h kb. évente legyen hadjárat!
- A legfontosabb magistratusok katonai funkciót látnak el.
- Mos maiorum: mindenki tanuéjon meg vezetni, de amikor lejárt a vezetői hivatala, engedelmeskedni is tudjon. Ezt mindenkibe belenevelték, nem kell leírni, tv-be foglalni stb. A törés akkor következett be, amikor sok homo novus került be a politikába, akik nem a mos maiorumon nevelkedtek.
- Akiknek többszörös consulok az ősei, az is többször akar consul lenni, h le ne maradjon-> állandó küzdelem az oligarchák között + az oligarcha és saját ősei között.
- Minta volt Nagy Sándor. Pl. Pompeius hajviselete, a leírások fiatalítják a Ki hadjárat idején, mert Alexandrosz fiatalabban hódította meg a Ket, Caesar sírva fakadása Alexandrosz szobránál…
- A hadviselésre alkalmas polgárok összeírása. (A császárkorban bevezettek e mellé még egy népszámlálást, a birodalmi adóalanyok összeírását.)
- Az oligarchikus elit a robbanásszerű terjeszkedés miatt ragaszkodik a hatalomhoz, mert egyre több jövedelmet lehet lefölözni.

A politikában játszó nemzetségek: Fabiusok, Aemiliusok, Corneliusok, Claudiusok, Valeriusok, Plautiusok, Maniliusok, Atiliusok, Obulniusok. Hiába sok konfliktus köztük, kifelé zárt oligarchikus réteg. A társadalmi mobilitás a nullát közelíti.
Scullard szerint a Scipiok robbantották ki a II. pun háborút, h hozzájuthassanak a hispániai ezüstbányákhoz, és mivel épp kezükben volt a politikai hatalom, megtehették.
L. Paulus Aemilius Róma leggazdagabb embere volt, húga, Aemilia Scipio Africanushoz, a második leggazdagabbhoz ment hozzá. L. Paulus Aemilis a fiát örökbe adta Scipio Africanus fiának.
App=Appius, A. =Aulus, M’=Manius, Ser.=Servius, Sp.=Spurius…
Caesar tette kötelezővé a tria nomina viselését. Praenomen, nomen gentile: a/as végűek szabin eredetúek, ius végűek latinok. Cognomen. Cincinnatus=bodros hajú, Ahenobarbus=érc szakállú, Sulla=szőke, Crassus=kövér…ragadványnevek.
Pl. A Kaeso praenomen a Fabius nemzetségre jellemző.
Manius: reggel született, Lucius: nappal született, Tiberius: A Tiberis istenének védelme alá helyezték.
A nem rómaiak annak a császárnak a nemzetségnevét vették fel, akitől megkapták a polgárjogot.
Nagy győzelmet arató hadvezérek második cognoment is kapnak, pl. Africanus, Numidicus. Sulla pl. második nomen gentilét kapott a senatustól: Felix. Ezek is öröklődnek.
Publius Cornelius Scipio Aemilianus: az Aemilianus itt második cognomen az apja nomen gentiléjéből képezve. Ebből látszik, h melyik nemzetségből adoptálták.
A görög lányoknak beszédes nevet adta, h milyen fantasztikus tulajdonsággal fog majd rendelkezni a lány, a római lányok a nemzetségnév női alakját plusz egy sorszámot kaptak.
P. Cornelius Scipio Aemilianus Semproniát, Ti. Sempronius Gracchus és Cornelia lányát vette feleségül. Sempronia testvérei a később meggyilkolt Gracchusok. A Ti. Gracchus halálával végződő utcai verekedést (amiért tvtelenül másodszor is néptribunus akart lenni) a pontifex maximus vezette, egy Scipio és személyesen verte agyon Tiberiust.
-> Annyira szűk volt a római elit, h még a halálos ellenségek is közeli rokoni v házassági kapcsolatban álltak!
Ti. Gracchus korára a szegény parasztok már elveszítették földjeiket, így elfogy a hadsereg, tehát katonai babérokra már nem érdemes törni, ezért találja ki Ti. a földosztás programját, h a politikában nagy lehessen.
Kr. e. 136-132 I. szicíliai rabszolgaháború: nincs gabona, éhínség Rómában!
A Gracchusok reformja értelmetlen volt, mert a kis kiosztott földek csak arra elegendőek, h besorozhatóak legyenek, de a háborús szezon egybeesik az aratással, így megint tönkremennek és el kell adniuk a földet a nagybirtokosoknak.
I. földosztó bizottság: Ti. Sempr. Gr.; C. Sempr. Gr.; App. Claudius Pulcher (Ti. apósa).