Középkori magyar I. 8. (ápr. 3.)

Lovagrendek
Papi réteg, katonai réteg, kiszolgáló réteg (fegyverhordozók, lovak ápolása etc.).
A Templomos és a Johannita rendet franciák alapították a 12. sz. elején, a Német Lovagrendet jóval később és persze németek.
Cruciferi-nek is hívják magukat (kereszthordozók), mindegyiknek kereszt van az öltözetén.
Templomos rend
1312 A pápa feloszlatta és a vagyont átadta a johannitáknak.
Magyarországi előfordulásuk: Vrána, Esztergom, ezek is a johannitáké lettek.
Johannita rend
Egy valszeg Alamizsnás Szent Jánosról elnevezett templom környékén jött létre. Betegápolás. Amikor a szeldzsukok elfoglalják a Szentföldet, Ciprusra menekülnek a johanniták, majd Rodoszra. Rodoszt is elfoglalták a törökök, de szabad elhajózást adtak nekik, azóta vannak Máltán-> Máltai Lovagrend.
Székesfehérvár.
1247 IV. Béla szerződött velük, h a szörényi bánságot védjék. Hűbéri szerződés. Rövid ideig volt életben, hamar elmentek onnan.
Német Lovagrend
1191ben alapították.
1212-25 D-Erdély
II. András letelepítette őket Brassó környékén (Barcaság a Barca folyó miatt), hogy védjék a Di határt és terjesszék is ki. Várakat építettek Erdélyben, pl. Marienburg. És vérszemet kaptak, önállóságot kértek a pápától, mindenfélét kisajátítottak, önálló pénzt is akartak verni, úh András végül kiűzte őket. Erről a kiűzésről nem tudni, hogyan zajlott le, de nem lehetett túl véres, mert a levéltárukat is el tudták vinni.
Mazóviába mentek és létrehozták a Német Lovagrendi Államot. Az 1520as években a rendi nagymester protestáns lett, így jött létre ebből az államból Poroszország.
Stephanita Rend
II. Géza alapította, rendház Esztergomban és Budán, I. Szent Istvánról nevezte el. Magyar alapítású lovagrend, nem is terjedt el máshol. A 15. sz-ban társas káptalant szerveznek belőle.

Magyarországon kevés az apácarendház, azok egy része is rövid életű. Hosszabban a Veszprém-völgyi görög apácakolostor (István alapította, később ciszterci kolostor lett, a török elől Körmendre menekül, majd megszűnik, a jezsuita kollégium nyúlta le a vagyonukat), a Somlóvásárhelyi bencés (István alapította, 1510 k vmi botrány miatt inkább szegedi premontrei apácákat költöztetnek oda), és az óbudai + a pozsonyi ferences, azaz klarissza apácakolostor állt fenn. Csak ezek érték meg a középkor végét. Férfikolostor viszont rengeteg van. -> Miért?
- Mo-n más öröklési rend érvényesül, mint NYon. Minden gyerek örököl valamennyit. A lány sincs annyira kiszolgáltatva, mint NYon, mert létezik a quarta puellaris/ leány negyed intézménye, a lány is örökös, az atyai örökség negyedét megkapták. Mármint az összes lány együtt az örökség egynegyedét! Nem földbirtokban, hanem pénzben vagy ingóságban, h ne aprózódjon a birtok. Ha rangon alul házasodott a lány (jobbágyhoz), akkor a negyed ráeső részét földben kapta meg, h az unoka is rendelkezzen nemesi földdel.
- NY-on csak az elsőszülött fiú örököl. A többi fiú pap lesz v katona. Esetleg hivatali pálya. A nők férjhez mentek v kolostorba vonultak, ahol megkapták azt az életszínvonalat, amit a szülői házban. Tehát sok kolostort a társadalmi „fölösleg” leszívására alapítottak.

Az egyházi szervezet gazdasági alapja
Egyházi birtok
313tól kapnak az egyházak adományokat: épületek, földek-> egyházi vagyon keletkezett.
Egyházi intézményt csak megfelelő anyagi alap biztosításával lehet alapítani. Ez a törzsvagyon. Földbirtok nélkül nincs egyház a középkorban (a koldulórendek kivételt képeznek).
István: minden 10 falu építsen templomot és lássa el 2 telekkel, 2 rabszolgával etc.
A ferences rend szétszakad Assisi Szt. Ferenc halála után, mert az obszervánsok ragaszkodnak a ferenci regulához, vagyis nem akarnak vagyont, a konvergánsok viszont elfogadják a pápától. A klarissza kolostoroknak mind van vagyona.
„lélekváltság adomány”: az egyháznak adott adomány, mert az a célja, h biztosítsa valakinek a megüdvözülését. Aki a Purgatóriumba kerül, azt a Paradicsomba juttathatja, h imádkoznak érte az áltata alapított egyházi intézményben. Donatio pro redemptione animae (középkoriasan anime) facta=lélekváltság adomány.
A török uralom után újraalakuló egyházi intézmények nem nagyon tudják visszaszerezni régi birtokaikat, mert a Habsburg udvar fegyverváltságot kér értük, amit nem tudnak kifizetni.
Az ország terültének kb. 13%a volt egyházi birtok.
1525 Veszprémi püspökség urbáriuma: 71 településrész és 1000 jobbágy!
1945ig létezett az egyházi birtokállomány.
Prohászka Ottokár (székesfehérvári püspök a 20. sz. elején) javaslata: az egyházi birtokok nagy részét szét kellene osztani, de a többi püspök nem akarta, ezért nem lett belőle semmit, 45 oldotta meg a kérdést…
Csak olyan bor lehet misebor, amibe nem avatkoznak bele mesterségesen. Ezért a szocializmus alatt is hagytak pl. a veszprémi püspökség kezén 2 szőlőbirtokot a Balaton- Felvidéken (Felsőörs, Mindszent-Kála). De sok püspökségnek nem maradt szőlőbirtoka, ők borászokkal szerződnek.
NYon is mindenhol elveszítette majdnem az egész birtokállományát az egyház.
Az egyházi birtokok jobbágyai ugyanúgy éltek, mint a világi urak jobbágyai. Csak egy picit kevésbé voltak velük szigorúak. A földesurak, ha megszorultak, mindig kivetettek vmi rendkívüli adót, az egyházi birtokokon ez nem volt jellemző.
Az egyházi birtok intézményi és kötött birtok, nem természetes személyhez tartozik. Az intézmény élén álló testület csak haszonélvezője a birtoknak.
Az egyházi birtoknak transzcendens célja van, tehát imádkozni kell az adományozó lelki üdvéért-> elidegeníthetetlen. Néha ésszerű szempontok miatt cserélnek, pl. ha tudnak a kolostorhoz közelebbi birtokot szerezni. Ha nagy ritkán eladnak vmi földet, csak földvásárlásra költhetik.
Formailag nem az egyházi intézménynek ajánlják az adományt, hanem a védőszentjének.
Sok adományból származik-> szórt birtokállománya van az egyháznak.
1238ban 10 megyében is volt birtoka a pannonhalmi apátságnak.
Szabó Dénes nyelvész térképe az egyházhoz tartozó településnevek alapján.
Oklevél: a „Színes úrnő” =) birtokokat adott a pannonhalmi apátságnak és kikötötte, h az ott élő embereket minden munkára alkalmazhatják, kivéve fuvarozásra. Valszeg a haja miatt „színes úrnő”. Szóval a fuvarozás volt az a teher, ami speciálisan az egyházi birtokok jobbágyait sújtotta.
Veszély: a megszorult kegyúr gyakran eladta az ősei által alapított nemzetségi egyházi intézményt. Vagy csak kisajátítja a monostora birtokát, főleg ha nem volt már meg az alapítólevél, amire hivatkozhatott volna az adott intézmény.
Várak is voltak főpapok kezén.
Egyházi adó
Főleg pénz, de termény is (must). Azért szedték mustban, mert különféle mustokat össze lehet keverni, de különféle borokat nem.
„Ajándékok”: a nagy ünnepeken és a védőszent napján kell fizetni a védőszentnek. Hogy kellőképp meg tudják ünnepelni, vagyis kellőképpen be tudjanak lakmározni. =)
Szállásadó: Ha az apát valamelyik birtokán időzik, az ott élők kötelesek elszállásolni és ellátni.
A robot nem jellemző a középkorban, 1514 és 1526 között nem volt idő a gyakorlatba átvinni a megtorló törvényeket.
A 6. sz.-tól általános a dézsma: a föld terméséből és az állatszaporulatból. A Biblia szerint a levitáknak fizetett tizedadóra hivatkoznak.
A tized nem mindig tizedrész, ha kell, kerekítenek. 7 malac alatt nem kell fizetni, ha 7 van, akkor 1et.
A Hartwig legenda szerint (1110 k) István gyerektizeddel büntette István Koppány somogyi lázadóit, vagyis a pannonhalmi apátságnak kellett adni csecsemőtizedet. Valszeg félreértett vmit, mert ennek a gyakorlatnak nyoma sincs, és nem volt anyakönyvezés, tehát nem is lehetett volna behajtani. A korábbi legendában a szabadok tizedéről van szó, tehát liberorum, na de az gyerekeket is jelent…
A tizedet Szt. István II. tvkönyve vezeti be. Aki eltitkolja, az kilenc tizedet ad, ha kiderül.