Középkori magyar I./10. (ápr. 24.)

Az egyházi értelmiség
Papság 20 ezer fő, Mo. lakossága 4,5 millió-> 0,5 % az értelmiség (a világi értelmiség teljesen elhanyagolható létszámú).
Kolostori iskolák, társas és székes káptalanok iskolái az utánpótlást nevelik, aki kikerül, az szerzetes vagy pap lesz (kilépés kevés).
A ministráns gyerekek segítik a plébánosnak lebonyolítani a liturgiát, felelnek ott, ahol a gyülekezetnek kéne (de az nem tud latinul, úh nem tudja megcsinálni), a pap kiszúrja az okos gyerekeket, beveszi ministránsnak és elindítja a tanulásban. Megtanítja őket írni-olvasni, elküldi őket a káptalani iskolába továbbtanulni.
A káptalani iskolában a septem artes liberales-t tanították. Az ókorban a tanulás a szabad emberek kiváltsága volt, innen a név. Két modul: trivium (grammatika, retorika, dialektika) és quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, musica).
Grammatika: latin nyelv és irodalom, bizánci szerzők latin nyelvtankönyvei nagyon népszerűek voltak.
Dialektika: vitatkozástan, a gondolkodás alapjainak elsajátítása (S. L. szerint ez nagyon hiányzik a mai iskolarendszerből).
Retorika: szónoklattan, beszéd, érvelés.
Ezek után még tanítottak egy kis teológiát is a káptalani iskolákban és a végén papi oklevelet kaptak.
Egyetemek csak időszakosan működtek Mo-n. Nagy Lajos: Pécs 1367, Zsigmond: Óbuda 1395, Vitéz János: Pozsony: ennek azért fellegzett be, mert Vitéz János belekerült a Janus Pannonius féle összeesküvésbe. Nem volt kellő igény ahhoz, h eltartson hosszabban egy egyetemet. De a fő ok: mások megelőztek minket: Bécs 1348, Prága 1364, Krakkó 1365. Az a kevés magyar, aki egyetemre akart/tudott járni elmehetett odáig is, nem lehetett Mo-n versenyezni ezekkel. Korábban Itáliába mentek egyetemre: Bologna, Párizs (a Sorbonne a 13. sz-ban jött létre, de előtte is volt hasonló kaliberű iskola), Oxford. A források fennmaradásának egyoldalúsága miatt sokkal több magyarról tudunk, aki NYon járt egyetemre, mint olyanról, aki a környező országokban. De biztos, h Itáliában járt egyetemre a legtöbb magyar.
Paulus Hungarus domonkos az első magyar, akiről tudjuk, h a bolognai egyetemen tanult, majd tanított is, ő honosította meg Mo-n a domonkos rendet.
Janus Pannonius a ferrarai egyetemre járt.
Egyetem: 4 fakultás: filozófiai, orvosi, jogi, teológiai. Az ELTÉnek is megvolt eredetileg, a SOTE is kara volt! 1950 körül választották le. Meg a teológiai kart is.
Nem a beiratkozási díj volt a drága, hanem a kinn élés. Az egyházi méltóságok gyakran támogatta az unokaöccseit azzal, h taníttatta őket külföldön-> nepotizmus pozitívan. Kinevezte vmilyen kanonoknak, és annak a jöveldelméből élt kinn a fiú. Klasszikus példa Vitéz János és Janus Pannonius esete. Tanulmányi szabadság. Esztergomi káptalan statutumában Szt. Jeromos idézet: „nem elég Jeruzsálemben lenni, az időt ott hasznosan kell tölteni”. Ezért minden évben számon kérték az egyetemistákon, hogy tanultak-e.
A jogi fakultásra jártak a legtöbben. Római jog + kánonjog/egyházjog. Latinos műveltség + egyházjogi műveltség. A gyakorlatban itthon el lehetett ezeket sajátítani, pl. ha vki egy egyházi bíróságon volt beosztott.
Az egyetemen szerzett kapcsolatok továbbéltek -> kanonoki állásokat szereztek egymásnak. Pl. Janus Pannonius Rotasius nevű morva egyetemtársa, később olmützi püspök, Janus Pannonius meggyőzésére támogatta Mátyás cseh királlyá támogatta. Cserébe erdélyi püspök lett, unokatestvére, prépost Mo-n, másik rokon Mátyás hadvezére.
A felvételi gyakorlatilag beiratkozást jelentett-> egyetemi anyakönyvek (matricula). Nem könnyű azonosítani a neveket, mert majdnem minden magyar Hungarus + keresztnéven szerepel.
Fokozatok vizsgához kötöttek: Baccalareus (borostyánkoszorús) fokozat, licenciátus fokozat (licentia=engedély-> akinek engedélyezve van, h tanítson), magister=mester, doctor. Vizsgabizottság előtt.
A legmagasabb fokozat: Doctor utrius iuris =mindkét jog doktora (római + kánonjog).
1530 k bizánci tudósok gyűjtötték össze a római jog corpusát: digesta, constitutiones, nuvellae a részei.
Egyházjog elemei: Decretum Gratiani (a 12. sz-ban Bologában Gratianus által összegyűjtött döntések), IX. Gergely decretárisai/liber extra decretum (IX. Gergely pápa megrendelésére 1234-ben foglalták össze, 5 könyvből áll), Sextum/VIII. Bonifác decretárisai (VIII. Bonifác pápa is összefoglaltatta az újabb joganyagot, 5 könyvből áll, de Sextumnak hívják, h meg lehessen különböztetni az előzőtől=)
1582ben adták ki nyomtatásban az egészet először.
D. d.=dector decreti rövidítése. Jogászi cím.
AZ egyházi pályában nem számít a társadalmi származás, csak az, h törvényes gyerek legyen (azért megoldották felmentéssel, ha nem…) és testileg ép. Ált. 24 éves kortól lehetett papnak lenni, főpap 30 minimum (mert Jézus 30 évesen kezdett el tanítani). DE Pl. Gertrúd öccsét a pápa letétette a kalocsai érsekségből, mert műveltség és életkor tekintetében is könnyűnek találtatott, de Gertrúd nyomására II. András átnyomta, miután még egy kicsit tanult Itáliában.
Elvileg mindien egyházi egyenlő származástól függetlenül, csak hát a nemeseknek kicsit nagyobb kapcsolati tőkéjük volt a zsíros állások megszerzéséhez. Egy báró azonnal püspök lett, egy jobbágynak ehhez sokáig kellett élnie.
1100 körüli esztergomi zsinat: csak szabad lehetett pap-> a szolgákat fel kellett először szabadítani.
Csak a 15. sz-tól tudjuk az egyháziaktól, h milyen származásúak. Mátyás korától akadnak jobbágyi származású főpapok, Bakócz Tamás a legismertebb. Azért van a címerében kocsikerék, mert apja kerékgyártó mester volt Erdőd mezővárosban. Váradi Péter váradi mezővárosi jobbágy, Nagy Lőcsei Orbán is csallóközi jobbágy. 50 felett lettek püspökök, végig kellett járniuk a szamárlétrát, míg egy bárógyereknek nem. Mátyás sok kinevezettjében csalódott, de a jobbágyi származásúakban nem, mert ők ragaszkodtak hozzájuk, a boldogulásuk Mátyás kegyétől függött. De amikor meghalt, akkor azért már nem tartották magukat a Corvin János támogatására tett ígéretükhöz…