Filozófiatörténet 11. (ápr. 27)

Kant-> kopernikuszi fordulat a fil-ban (ismeretelm-ben és metafiz-ban). A tiszta spekulatív ész átlépi határai a term. Megismerése, és ezt átlépi, amikor a jelenségvilágra alkalmas kategóriákkal vizsgálja a magában való dolgokat (valóságos tárgy, nem jelenség), ezért kell kritikával illetni a tiszta észt-> A tiszta ész kritikája
A magában való dolgok világa csak a gyakorlati ész számára megismerhető.
Az ember 2 világ polgára: valóságos és tapasztalati.
A szollipszizmus (csak önmagam léte biztos) Kant szerint az ész botránya, mert nem tudja megcáfolni. De egy szollipszista világban minden szabad, nincsenek tv-ek és kötelességek.
Kant etikája – A gyakorlati ész kritikája
Univerzalizmus: kategorikus imperativus: cselekedj úgy, h cselekedeted általános érvényű lehessen. Csak olyan szabály tekinthető erk tv-nek, amelyet bárki alkalmazhat, megvalósítható, követhető. A kat imp a priori tvszerűség.
Kant szerint elfogadhatatlan az angolszász területeken elterjedt felfogás, miszerint az ember követheti saját motívumait és ez nem akadályozza meg, h erkölcsileg helyesen cselekedjen. Kant szerint lehet, h ilyenkor nem teszünk semmi rosszat (más filozófusok szerint az erk lényege a term hajlamok leküzdése), de az az igazán erkölcsös, ha az alap normához képest vmi többletet nyújt a cselekedetünk.
Az nem erény, h betartjuk az erk szabályokat. Az az erény, ha felül is múljuk.

Dilthey
Kantból indul ki, az ő rendszerét alkalmazza a szellemtud-ok meghatározására. Bevezetés a szellemtudományokba c mű: az szellemtudok önálló módszertanának kidolgozása, elválás a termtudoktól. A történeti isk-át kell követni, csak ki kell védeni az 1oldalúságát. A történeti isk módszereinek kiegészítése ismeretelm-tel.
A pozitivizmus jó módszer a term jelenségeinek felismerésére, de leegyszerűsített módszertana nem képes megfigyelni a komplex emberi folyamatokat. A pozitivizmus magát az embert sem tudja teljességében vizsgálni, a szellemtud-oknak viszont ez a feladata. Tehát meg kell haladni a pozitivizmus módszertanát, mert az csak passzív megismerő, receptív lényként fogja fel az embert, pedig ez nem így van. Az embert, mint cselekvő lényt kell figyelembe venni, amely a körny-ére hatást gyakorol-> kantiánus gondolat.
AZ emberi cselekvés produktumainak tulajdonságaiban alapvető szerepet játszik a szabadság, az emb szabadság nyilvánul meg bennük.
D. nem ismerte túl részletesen az angol pozitivizmust, ezért nem tűnt fel neki, h John Stuart Mill majdnem ugyanazt mondja a szab-ról, mint ő. J. S. Mill érvelése: ő tanulmányozta a német fil-t. A szabadságról c. mű: a fejlődés gondolatából indul ki, ami Hegelnél alapfogalom. Az emb szab viszi előre a fejl-t, mert az emb kreatív lény és ha nem korlátozzák ebben, akkor új dolgot hoz létre. EL kell ismerni a gondolat, a szólás, a sajtó és a cselekvési szab-ot (az utóbbi a kvintesszencia). Mill elmélete hasonlít Darwinéra, de nem koppintás, A szabadságról is 1859ben jelent meg.
D. homályosan fogalmazott.
A szellemi jelenségek is fizikai úton jutnak el hozzánk, a fiz világban is felfedezhetőek szellemi jelenségek produktumai, de nem értelmezhetőek ugyanúgy, mint a fiz tárgyak.
A kortárs Marx szerint az eszme anyagi erővé válhat, ha megragadja a tömeget!
Sartre követi D-t abban, h a ter-től függyetlen tvszerűségeket tulajdonít az emb-nek. Descartes-hoz és Kanthoz hasonlóan szerinte is van létjogosultsága az erk-nek, de annak nincs transzcendentális eredete, hanem nagyobb az ember felelőssége.

Analitikus filozófia
Vonzalom a mat iránt.
Alapja a mat logika, ami a 19. sz. 2. felében jött létre. A gondolkodás törvényei c könyv.
Bertrand Russel a pozitivista fil felújítására használta fel a logikát -> neopozitivista fil: a klasszikus fil egyesítése a mat logikával.
A tények szolgálnak minden tud tétel alapjául, a tény a tud alfája és omegája. Klasszikus pozitivizmus: a tud a tények feltárására irányul. Neopozitivizmus: a tud munka része a tények csoportosítása is.
Bertrand Russel
7 nap alatt írta meg A filozófia alapproblémáit. Típuselm, leíráselm.
Típuselmélet
Borbélyos példa: a „Minden krétai hazudik – mondta egy krétai” paradoxon parafrázisa. Két csoportra osztják a férfiakat: aki maga borotválkozik meg, és akit a borbély borotvál meg. Ha a borbély megborotválja magát, azzal is megszegi a szabályt, mert megborotvál vkit a borbély, aki magát borotválja meg, meg akkor is, ha nem borotválja meg magát, mert akkor meg nem borotvál meg vkit, aki nem borotválja meg magát.-> Halmazelméleti paradoxon: az összes halmazok halmaza tartalmazza-e önmagát.
Russel szerint a nyelv nem megfelelő használata vezet a paradoxonokhoz. -> logikai szintíxist kell felállítani és nyelvi szinteket megkülönböztetni.


Rövidítések
Emb=emberi
Szab=szabadság
Term=természet(es)
Tud=tudomány(os)
Fil=filozófia(i)
Tv=törvény
Kat=itt: kategorikus
Imp=imperativus
Elm=elmélet
Fiz=fizika(i)
Körny=környezet