Mátay Mónika
Nőtörténelem
A gender kutatói gyakran vaskalaposak + átpolitizált tudterület -> előítélet az olvasókban.
68as diáklázadásokkal párhuzamosan feminista mozgalmak, főleg NYon, ahol már sokkal jobb helyzetben vannak a nők, mint a Ki blokkban v a 3. világban. Sok követelésüket elérték-> egyetemi állások, women studies tsz-kek, érvényesülés az akadémiai törttud-ban a 70-es években, a nagy hévben túlhajtották a nők szerepeltetését.
80/90’ letisztul a gender study, lecsitul a politikai hév benne, nem helyezik túlságosan és erőltetetten előtérbe a Nőt, hanem tudományos érték szerint kaptak helyet a tudományos életben, nem csak azért, mert nők.
Gender=társadalmi nem: nem csak a nőkkel foglalkozik, hanem a nemek viszonyát is! A nemek viszonya egy lehetséges szempont a sok közül, nem az egyetlen üdvözítő kutatási terület.
Az arányérzék naggggggggggggggyon fontos a történetírásban.
Natalie Zemon-Davies
Behelyettesítő módszer: ha hiányzik egy forrás (pl. a Natalie Zamon-Davies-től olvasandó könyvben Bertrand hozománya), hasonló korabeli forrás(ok) alapján rekonstruál különböző alternatívákat.
Nyitott diskurzus.
MIkrotörténet.
16. sz-i francia falusi nőt elhagy a férje->megalázott, kiszolgáltatott helyzet… DE fellép egy ember, aki kiadja magát a férjnek és együtt élnek évekig, a nő együttműködik a tettetésben, gyerekeik születnek… Aztán felbukkan az eredeti férj->bonyodalmak
Debrecen példája
Mátay Mónika könyve a 18-19. sz-i debreceni cívisasszonyokról. Debrecen 10-15%a volt polgári státuszban. [Debrecen kora-újkori viszonyok között élt még a Reformkorban is. ]
Amiben jó helyzetben voltak a nők
A cívis férfiak és nők is rendelkeztek végrendelkezési joggal (ez nem magától értetődő a korabeli Európában!).
A lánygyerekek és a fiúk egyenlő arányban örököltek! Arra hagyják a házat, akiben a legjobban megbíznak a szülők, simán lehet egy lányuk is.
A cívisasszonyok nagy mértékben kivették a részüket a munkavégzésből, kitanulták az ipart, ha kellett, céhbe léptek, vagy kereskedtek a céh termékeivel. Voltak női iparok is, a női céhek nem egyenrangúak a férfiak céheivel, nem kaptak egyenlő jövedelmet, de volt saját jövedelmük! Tehát elválhattak a férjtől, mert volt saját egzisztenciájuk és reformátusok voltak. A 16. sz-tól lehet válni, a városi tanács intézi.
Több pert indítottak nők, mint férfiak! Pl. becsületsértésért. Válópert fele-fele arányban indítanak a nemek, de nagyobb arányban nyernek a nők.
A munkavállalók jelentős arányban nők
Hátrányok:
A 16. sz-tól elemi oktatásban ugyanolyan arányban részesülnek a lányok, mint a fiúk, de felsőbb iskolákba nem járhatnak.
Céhtag csak akkor lehet nő, ha egy céhtag özvegye lett. Amúgy csak informálisan tanulhatja ki és űzheti a mesterséget.
Nem viselhetnek politikai tisztséget és nincs politikai képviseletük.
Rosszabbul fizetett munkát kapnak
A szexuális erkölcsöt szigorúbban kérték számon a nőkön, mint a férfiakon. Ennek ellenére gyakran tartottak szeretőt, jártak kocsmába és színházba, káromkodtak.
Feleségverés gyakori, de a nemi erőszak nem. Egy válóper szerint egy asszony megelégelve férje részegeskedését felkötözte a mestergerendára…
A férfiak rettegtek, attól, h a feleségük „megéteti” őket!
Reneszánsz
Parasztok és jobbágyok nagyjából kizárva. Csak a nemesek és a városi polgárok szempontjából újjászületés. És azon belül csak a férfiak számára.
A reneszánsz udvarokban hátrányosabb helyzetben voltak a nők, mint a késő-középkoriakban.
A lovagi kultúrában jelenik meg először Európában a nők és férfiak kapcsolata párkapcsolatként. A nők partnerek. Ezt a partnerviszonyt eszményíti a lovagi költészet. Ehhez képest a reneszánsz visszalépés a nők számára, gyakorlatilag esztétikai értékű TÁRGYként kezelik őket, nem partnernek, aki egyáltalán felfoghatja a kultúrát.
A nemek viszonya a nyilvánosság szempontjából
Egyre kp-ibb szempont a társadalomtörténetben.
Jürgen Habermas
A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása c könyv 1962. Baloldali szociológus, úh már 71ben lefordították magyarra.
Hidegháború-> kp-i téma a nagyhatalmak propagandagépezete. ?Hogyan tudta „eladni magát” Sztálin és Hitler?
Történeti mű, kultuszkönyv
Ellentáborai:
baloldali értelmiség, mert az előszóban: „egy dologról nem fogok beszélni, a plebejus tömegről” pedig baloldali szerző!
feministák: nincs is szó a könyvben a nők nyilvánosságban betöltött szerepéről.
Erre Habermas:
- ha jelen lett volna már a könyv írásakor a feminizmus a törttudban, akkor is anakronizmus lett volna beleírni őket.
- A fr nyilvánosságban régóta nagy szerepük van a nőknek. A kora-újkorban a politikai véleménynyilvánítás 1etlen módja a lázadás volt a társadalom széles rétegei számára. A leggyakoribb az éhséglázadás.
1789. okt. 5-6. Versailles-ban AZ asszonyok menete a fr forr fontos mozzanata is éhséglázadás volt. Az utcai politizálás főszereplői a nők voltak!
17-19. sz. A szalonok kp-i alakjai is nők! Berlin! Pest-Buda. A szalonok háziasszonyai szalonszervezők és vitavezetők. Komoly intelligens kihívás! Sokat olvastak, hetekig készültek ezekre a vitákra, képben voltak. Intellektuális funkció!
Fro-ban nagyon fontos és speciális funkció a királyi szerető. Az udvar nyilvánosságába bevezeti a barátnőt (intellektuális és érzelmi partner, nem csak szexuális)! PL. Mme Pompadour egy idő után már nem volt szexuális kapcsolatban a királyban, de még évekig politikai tanácsokat adott neki! És szexuális partnereket is szerzett. A királyi szerető tanácsadó. Gyakran ők hallgatták meg a követeket is. Ambiciózus, céltudatos nők. Országos ügyeket visznek, nem csak családiakat.
Prostituált: szerep a nyilvánosságban (nyilvánosház!). A nyilvánosházak szalonhoz és klubhoz hasonló szerepet is betöltöttek. A prostituáltak gyakran beszélgetőpartnerek is voltak.
A fr forr idején merül fel először, h a nők politikai jogokat követelnek maguknak. Olympe de Gouges 1792es nyilatkozata politikai jogokat követel a nőknek. Érve: az E&PJNy minden ember számára egyenlőséget hirdet, tehát ez jár a nőknek is. De Gouges-t elmegyógyintézetbe zárták. Még a nők is abszurdnak tartották a női szavazójogot.
Jakobinus klubok mintájára női klubok-> sokat élcelődtek rajtuk. August Kotzebue német drámaíró is írt szatírát egy ilyenről Asszonyi klub címen. A jakobinus diktatúra betiltotta az asszonyi klubokat és az aktív résztvevőket kivégeztette.
1820 A Tudományos Gyűjteményben Takács Éva szalonvezető kritikája egy nőgúnyoló darabról. Nagyon megmondta a magáét a szerzőnek, aki T. É. Szerint semmit nem tud a nőkről. 5 éves sajtóvita!
A reformkori Mo-n 2 tábor a nőkérdésben:
- modern kor van, a nők tanuljanak és dolgozzanak, h ne legyenek kiszolgáltatottak és jó mintát tudjanak mutatni
- konzervatív: a nő érzelmi lény, intellektuálisan alacsonyabb rendű…
EZ a vita beivódott a reformkori köztudatba!
Kölcsey Antónia Kölcsey F. unokahúga volt. K. F: rábeszélte a konzervatív papát, h küldje a 16 éves lányt pesti lánynevelőintézetbe. 2 év után hazarendelik férjhez menni. Ezután levelezik K. F-cel és könyveket kér tőle, mire K. F. szereli le, h na ennyit azért nem kell olvasni egy nőnek-> a liberálisok is ambivalensek a nőkérdésben! Pl. Petőfi is hezitál, h jó-e ha kiadják Júlia írásait.
1848 ápr. A Teleki Blanka által igazgatott leánynevelőintézet növendékei nyílt levélben kihirdetik, h a fr forr mintájára a nők is vegyék ki a részüket a szabadságért vívott küzdelemből. Teleki Blanka állítja le őket, h a nők ne tolakodjanak az előtérbe…
19. sz. polg. Kult. családkultusza -> visszalépés a nők érvényesülésében. A nyilvánosság felé a férfi képviseli a családot.
1880-90’ feminista mozgalmak: menetelés a női szavazójog irányába
Az utóbbi két évtizedben divatos historiográfiai kutatási terület a prostitúció története. Új megközelítés: előnyös pénzkereseti lehetőségként is lehet nézni, nem csak erkölcsileg. Alacsony származású nők gyakran önként választották.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése