Livius és Sallustius hanyatlási koncepciója
Titus Livius: Ab urbe condita előszava
A közelmúltban a már túlságosan hatalmas nép erői önmagukat emésztették, ő inkább a régmúlttal foglalkozik. NEM a saját korával, vagyis az „augustusi aranykorral”!
Kritikával illeti a mondákat: inkább költőien díszített, mint hamisítatlan történelmi tanúságok. „A bűn is magasztosabbnak tűnik, ha isten követi el.” A régiség kiváltsága, h magasztosabb színben tüntetheti fel az eseményeket, és mivel a római fegyverek diktálnak, az alávetetteknek le kell fogadniuk a szentségbe burkolt római történeteket. Ez a cinikus megjegyzés a görög történetíróknak szól.
Azért fontos a régmúltat tanulmányozni: élet, erkölcs, régi emberek tulajdonságai. Aztán fegyelem lazulása-> erkölcs lesüllyedése-> egész építmény összeomlása.
A róm társ. már betegségét sem, de kezelését sem tudja elviselni.
Livius nem olyan pozitívan tekint a római birodalomépítésre, mint a mi korszakunk. Pedig pont tőle várnánk áradozást, aki benne volt az augustusi propagandában. Nincs illúziója.
Nagyra becsülte Pompeiust. De nem pompeianus, Augustus csúfolta őt ezzel, de a barátságuk végig megmaradt. Horatius is a másik oldalon volt azelőtt, de aztán beilleszkedett.
Na és mit szólt Augustus Livius ilyen megnyilvánulásaihoz? Neki csak jól jött a közelmúlt feketítése, hiszen az aranykor közvetlen előzménye a vaskor, a mélypont. Augustus amúgy is az ősi hagyományokhoz nyúlt vissza-> intézmények felújítása, jogban a régi erkölcsök érvényesítése. Pl. családjogi tv (ami nem érte el a célját).
Sallustius: Iugurtha
Fiatal korában házasságtrésért megkorbácsolták. Quaestor, néptribunus, egyszer kizárták a senatusból, Caesar rehabilitálta, mert Crassus legjobb barátja volt.
Sulla proscribtiója idején gazdagodott meg, ingatlanspekulációk. Róma leggazdagabb emberei közé került. Horti Sallustiani.
Praetor suffectus Africa Novában. Egy év múlva visszahívták Rómába, harácsolás és sikkasztás miatt. Caesar megint megmenti.
Caesar halála után elkezd arról írni, h milyen aljas és borzalmas a róm. pol.
Iugurtha szájába adta: „Romae omnia vendita”. Sallustiusnak erről aztán volt tapasztalata…
A numida szó összefügg a nomáddal. Masinissa Karthágóban nevelkedett, Hanniballal és Hasdruballal harcolt a rómaiak ellen, de Ilipa után átállt Scipio-hoz. Cserébe Kr. e. 201ben vissza is kapta egész Numídiát (a mai Algéria egésze + Marokkó egy része). De Tuga-t is megtámadja-> Karthágó védekezik, ez a 3. pun háború casus belli-je. Közben Masinissa Kr. e. 148ban meghalt. Scipio Africanus Minort bízta meg a végrendelete végrehajtásával. Mastanabal örökli a trónt, aki hamar meghal, az ő tvtelen fia, Iugurtha nem örökölhet, ezért Micipsa (ő is Masinissa fia) jön. Micipsa fiai, Hiempsal és Adherbal sokkal fiatalabbak voltak Iugrthánál, Micipsa féltette őket Iugurtha ambícióitól-> meg akart szabadulni tőle. Elküldte Hispániába Scipio Aemilianusnak segíteni Numantia ostromában. De túléli, Scipio kitünteti és levélben áradozik róla Micipsa-nak. Scipio kifejezett kérésére kénytelen örökbe fogadni.
Sallustius ezeknél az adatoknál Iuba numida királyra és történetíróra hivatkozik, aki Iugurtha testvérének unokája volt.
Scipio intelme Iugurthához: hivatalos kapcsolatokat ápoljon Rómával, ne egyes római előkelők barátságát vásárolja meg.
Micipsa halála után persze kitör a harc Hiempsalék és I. között-> H-t megölti, Adherbal római segítséget kér, a senatus vizsgálóbizottságot küld, amit I. maga mellé állít. A. Capsa városába húzódik be, ahol római lovagok és kereskedők is bennrekedtek. Ők szólnak a senatusnak, h egyértelműen I. a bűnös, de a vizsgálóbizottságot még Capsába érése előtt meggyőzte I., h Adherbal nem hagyta végrehajtani Micipsa végrendeletét-> I. beveszi Capsát, lemészárolja A. és híveit, de a rómaiakat is! Ne ezzel eljátszotta Róma támogatását. Rómába citálták.
Masinissa Massiva nevű unokája Rómában volt. Az egyik consul rávette, h igényelje a numida trónt I-tól. A consul hadjáratot akar vezetni Afr-ba a dicsőségért és a zsákmányért, ezért szít parazsat. I. Bomilcarral megöletteti Massivát. A bérgyilkost elfogták. I-ra bizonyítódott a bűn. Már akkora lett a felháborodás, h már pénzzel sem szerelhette le. De diplomáciai mentessége volt, a senatus elküldte Itáliából, hazament. I: „eladó város ez, el is kel, ha vevője akad”.
Belpolitikailag is hihetetlenül kínos Rómának a numida botrány-> numida háború.
A római hadsereg lagymatagul harcol I. ellen. Amikor fogságba ejtik az elefántjait, eladják neki! És azokkal legyőzi őket a következő csatában.
I. után unokaöccsét, II. HIemsalt teszik a rómaiak a trónra (I. testvére Gauda ért. Fogy. Volt), Hiempsal fia, Iuba feleségül vette Kleopátra Selénét, aki Marcus Antonius és VII. Kleopátra lánya! Hiempsal & Kleopátra Seléné-> Ptolemaios, aki Caligula öletett meg Rómában.
A mai berber írás alapján a 19. sz-ban megfejtették a numida írást. És a berber nyelv alapján el is lehet olvasni, és fennmaradt pun-numida bilingvis felirat is. Szóval VOLT numida írásbeliség!
Mariust (aki eddigre legyőzte a cimbereket) küldték a Iugurtha elleni háborúba. Marius beszédének lényege: fejétől bűzlik a hal, a senatus korruptsága tesz tönkre mindent.
Sallustius következtetései
Sallustius szerint a „Metus punicus” őrizte meg egy ideig a róm. polgárok jó tulajdonságait, utána a bőség és a kicsapongás tönkre tette őket.
A populares párt propagandája: Libertas populi, vagyis a népgyűlés hozza meg a fontos döntéseket, ne a senatus és a consulok.
Sulla a gyönyöröket szereti, de nem hajszolta, ékesszóló, fortélyos… olyasmiket követett el, amikről „röstellek beszélni”.
Sulla Marius ellentéte (ékesszólás, tud görögül, előkelő), de nem olyan elpuhult dőzsölő, mint a többi senator. Barátként indulnak, Sulla Marius beosztottja volt a numida háborúban. I. Bocchushoz (az apósához) menekült Mauretaniába, Marius Sullát küldi el, h mégis fogja el I-t. Bocchus nem tudott dönteni, h Sullát megölesse, v kiadja a vejét. I. megpróbálta megvesztegetni Sullát, ő azonban nem eladó, hanem tényleg bilincsbe verve viszi Rómába I-t. És ez a közös győzelem rontotta el Marius és Sulla viszonyát.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése