Wesselényi, Széchenyi, Kossuth 8. (ápr. 16.)

Széchenyi lelki világa
Az elmebetegség mibenléte a kor normájától is függ (mi számít betegesnek), és a nyelvtől is, mert más megfogalmazással leírva ugyanazok a tünetek lehet, h nem is tűnnek egy betegség jelének.
„A gróf mindig is különc volt” – mondták Széchenyiről.
Dr. Goldberg: Széchenyi kezelőorvosa, folyamatosan megfigyelte és feljegyzéseket írt róla-> verbalománia (felolvasási rohamok). Sz. I. 3 szobás döblingeni lakosztályában 20 óra volt különbözőképpen beállítva, h folyton csengjenek-bongjanak.
1848 szept. 7-én vonult be Döblingenbe és haláláig összesen 2szer ment ki: egyszer a felesége vitte ki Bécsbe pár órára, egyszer meg véletlenül hagyta el az intézet kertjét és amint észrevette, visszasietett.
A Sz. I. naplók kiadásának az orvos-történészek nagyon örültek, mert más pszichés betegről nem maradt fenn ilyen mennyiségű forrás. Mégsem lehet egyértelmű diagnózist felállítani róla.
Állandó öngyilkossági gondolat.
Mániáko-depresszíva. De csomó atipikus vonás.
Cs. L. már nincs amellett az elmélet mellett, amiben a széchenyis könyvében! Aszerint tünopátiás volt Sz, I. (akit az érzelmek uralnak).
Konklúzió: nem tudjuk pontosan, milyen betegsége(i) volt(ak) Széchenyinek. De mivel azt biztosan tudjuk, h pszichésen beteg volt, ezért kiesik vele kapcsolatban a józan ész alapján rekonstruáló történeti kutatási módszer. Ezért sose lesz teljesen átfogó Sz. I. életrajz (egyébként lehet egyáltalán?).
„A legnagyobb magyar”
Kossuth kikiáltja a legnagyobb magyarnak-> Sz. I.: „Miért emel olya magasra, hol nem tarthatom fenn magam?”
Kontextus: Kossuth beszédében ő maga a semmiből elindult „botorka vándor”, aki viszi a fáklyát és a Széchenyiről szóló tiráda funkciója a felfelé buktatás, az aktuális politikai porondon kívülre helyezi. Na, ez nem tetszett Széchenyinek.
Az a folyamat, ami lehetővé teszi, h egy kisnemes politikailag legyőzhessen egy grófot, ez a politikai modernizáció. Ez az eset mutatja, h Mo. a polgárosodás útján volt.
Történetek Kossuthról
A Kossuth család egyes ágai elszlovákosodtak.
Szabáry Etelkával jött az igazi vagyon az Andrássy családba (Andrássy Károly révén). Pletyka: Etelka nem volt közömbös az Andrássy birtokon működő Kossuth Lajos nevű ügyvéd iránt. Ennek nincs alapja, az 1850es években keletkezett story. Kossuth Szabáry Péterné (Etelka anyja) ügyvédje. Olaszliszka vitatja, h Kossuth Monokon született, mert anyja Olaszliszkáról származott. Ezen Mikszáth is élcelődik a Különös házasságban. Etelka fia Andrássy Gyula.
Időközben Sátoraljaújhelyre költözött a család. K. L. evangélikus létére piarista iskolába, majd Eperjesre és Sárospatakra ref. Kollégiumba járt. -> a vallásosság számára nem felekezethez kötött dolog.
A piarista iskolák Mo-n hazafias szelleműek voltak, mert a piarista oktatás az adott közösség történeti hagyományával összefüggő pedagógiát vallja.
Hihetetlen nyelvtehetség.
Kossuth László úgy iskoláztatta fiát, h magasabbra emelkedjen, mint a család. K. La. 21 évesen (1823) ügyvéd lett. Gyorsan táblabíró lett (olyan cím, ami lehetővé teszi, h mindenféle megyei megbízásokat kapjon).
1831 Lengyel felkelés-> orosz hadsereg behozza a kolerát. É-Mo-on is elterjed-> karantén-> koleralázadás K. L. Sátoraljaújhely kolera-biztosa volt.
1828-29ben országos összeírás mérte fel az adózó nép anyagi erejét: A fiatal összeíró nemesek direkt rosszabbnak mérték fel, mert féltek, h Bécs általános adóemelésre készül, de túl feltűnően csaltak-> Bécs felülvizsgáltatta az egészet, a felülvizsgáló bizottság tagja volt K. L. is. 70 falu összeírása K. L. kézírásával készült el! Szóval megismerte Mo. nyomorúságát. A kortársakhoz képest lenyűgöző valóságismerete volt. A felülvizsgáló bizottság jelentésében figyelmeztet, h nagyon gyorsan tenni kell vmit, mert ha így marad a nyomor, bármire képesek lesznek a parasztok, h kitörhessenek. ! Pár hónapra rá kitört a koleralázadás!
A jobbágyfelszabadítás a modernizáció gerincproblémája. 14 millió jobbágy volt!
Zemplén megyében kialakult K. L. körül egy politikailag egyetértő baráti kör.
1830ban I. Ferenc, h bebiztosítsa utódlását, meg akarta koronáztatni Ferdinándot
-> koronázási probléma. Ferdinánd kicsit gyengeelméjű volt, de Metternich meggyőzte Ferencet, h a legitimitás szempontjából az a lényeg, h az ő elsőszülött fia legyen az utód. Zsófia vádja: Metternich azért ragaszkodott Ferdinándhoz, h valójában ő uralkodhasson. Na de a magyar rendek zúgolódtak. A konzervatív csoportok meg nem nagyon akartak ujjat húzni a hatalommal-> fújnak Kossuthra. Otthagyja Zemplén megyét-> a megyei karriert felváltja országossal. Jól jött neki a zempléni válság=) 1831 ősz- 1832 tavasz
I. Ferdinánd osztrák császár=V. Ferdinánd magyar király. EZ is a rendi küzdelem eredménye, h magyar királyként nem I. Ferdinánd.

Olvasmányok:
Szabad György: Kossuth politikai pályája – ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében Bp. 1977.
Szabad György: Kossuth irányadása Bp. 2004
Csorba László: Széchenyi István Bp. 2001.