Európán kívüli világ 1. (febr. 10.)

Pabeschitz Virág Orsolya
Európán kívüli világ 1400 körül
óra
2009.12.10

Pireneusi - félsziget

Királyok
Reqoncista (=visszafoglalás): mór uralmat déli irányba szorították vissza, újabb sávokat megszerezve. A hódításnak a fő haszonélvezője Kasztília volt, Andalúzia irányába nyomultak előre. A siker attól függött, hogy a mórok milyen segítséget kaptak Afrikából.
XI. Alfonz (1612-1650): mórok ellen a portugálokkal, akiknek a korabeli királya IV. Alfonzo volt, 1340 Tarifa közelében megütköztek a Rio Salaro folyó mellett.

Katolikus egyház
Nem csak ideológia, hanem egyes főpapok (pl.: Alboros 1310-1367, 1337től főpap) maguk is remek katonák voltak

Sok muzulmán vallású ember került a keresztény királyok uralma alá. Ragaszkodtak a hitükhöz. Vegyes vallású sávok alakultak ki. Móroknak ezt típusát külön névvel illették: mudéjar (olyan muzulmán, aki keresztény visszahódított területen él és megőrzi az iszlámot). Ezek között sok iparos és művész volt, akiknek a visszahódított területek helyreállításában volt szerepük. Saját stílusukat és arab írásokat becsempézve készítették el a megrendelt palotákat, udvarokat, sétahelyeket. Ennek a stílusnak legfontosabb színhelye Toledo, ahol a 14-15. században számos palota épült újjá. Ezek patio (sétaudvar) körül helyezkedtek el, az udvar közepén medence vagy szökőkút épült. Taller del moro= mór stílusban készült az épület.
A mudéjarok által épített paloták jellegzetesek a mennyezetei. A mennyezetek fából készültek, kisebb önálló stílusú kazettákból álltak össze, amelyekben megőriztek arab feliratokat, de a keresztény királyok címerei is alkalmazni kellett és ez a stílus Toledóban akár keresztény kolostorok valamint zsidók zsinagógáinak mennyezet is megjelent, azok is ilyen mudéjar stílusú kazettás volt. A Toledói székesegyházban a keresztény tematika felett mudéjar kazetták vannak.

Kereszténység terjedésének módja, hogy az újszülötteket már megkereszteltél= keresztelő medencék díszítése is fontos. Ezekben is a keresztény Bibliai lenetek mellett keleties díszek is (virágok, indák) előfordulnak.
Épületeken belül a kisebb nagyobb ajtókat ilyen mesterek készítették és így lehet, hogy keresztény épületek ajtai is keleties díszítéssel vannak kifaragva.
Ablakok is készültek hasonló módon, két jellegzetes ívből középen elválasztott ablakok (=kettős ablak= ahrimez) jellemzőek a 15. században.
Nagy falakon szőnyegeket helyeztek el ezek készítői mudéjar mesterek voltak.
Még a királyi palotákban is: Leon királyi palotája 15. században mudéjar motívumokkal és feliratokkal, ívekkel volt gazdag.
Gazdagabbak csempéket is alkalmaztak egészen a 16. századig iszlám díszítményekkel.
Mindennapi életben előkelő étkezéseken a gazdagabbak díszes edényeket tettek az asztalra, amelyek mesterei mudéjarok voltak. Egyes vázák (pl.:Valencia) arab írással kék és barna festéssel készültek. Tálak fehér, barnás, kékes díszítéssel. Nagyobb díszes tálakat zománccal vonhatták be.
Jellegzetes tematika az oroszlán, ők a keleti hatalom jelképét, esetleg a keresztények pedig Leon országrész címerét láthatták benne.

A muzulmán művelődésnek az antik világba visszanyúló, görögöktől átvett eredményeik vannak az egészségügyben, tudományokban stb. és az arabok hozzák újra vissza Európába, így a spanyol egészségügyben sajátos patikavázák készültek, melyek barna, kék, virágos motívummal készítettek.
Textilgyártás, helyükön maradt mesterek saját stílusukat tovább alkalmazták és főleg a selyem anyagból készült akár oltárborítók is olykor jellegzetesen keletiek. Ilyen a zöld alapon álló piros életfa, melyet oroszlánok koronával vesznek körül és befejezetlen indák veszik körül. Kevésbé gazdagok posztóba öltöztek, szintén jellegzetes kék, piros, barna inda és virágdíszes textíliák voltak

Nyilvánvalóvá vált, hogy ragaszkodnak a hitükhöz, ezt a művészetükben fejezték ki, az egyház követelték a megfigyelésüket, hogy milyen vallásos gyakorlatokat tartanak, hol gyűlnek össze.

Zsidó vallás
A mór kalifátus idején már jelen voltak és a keresztény uralom alatt a mórok sorstársai lettek. A mórok idején a legmagasabb tisztségeket is betölthették zsidók és ez nagy felháborodást keltett főleg pl. a nagy pestisjárvány idején 1348-ban. Ezt követték zsidóellenes felkelések. Később is voltak zsidóellenes kilengések, de békés viszonyok között helyükön maradhattak. És szertartásokhoz szükséges textíliákat készíthettek. Zsidó alkotás MTA keleti könyvtárában Haggada könyv, mely keresztény uralom alatt készült zsidók által.
További emlékek pl.: geometrikus mintákkal ellátott imaszőnyeg (14. század), kis bronzmozsár héber felirattal (egészséges maradjon, aki ebből eszik: nem akarok rátok olyan ragályt hozni, amelyet az egyiptomiakra hozni, én vagyok az úr aki egészségessé tesz), tartásához állatfejeket alkalmaztak (14. század)
Zsinagógaépítészet: oszlopok tartották a mennyezetet és olykor jellegzetes a szamárhátú ív (muzulmánokra jellemző szélesebb ívek). Még a 15. századból is Toledóban találtak zsidó motívumokat, Dávid pajzsa volt ábrázolva a csempéken. 1476-ban Galetia tartományban készült héber nyelvű Ótestamentum.

Európai zsidók a muzulmán művészettel együtt éltek= szefárd zsidók. Őket egyre erősebben meg akartak téríteni és végül, akik megtértek azokat is gyanúsították, hogy megőrizték a régi vallásukat. Tehát köztük voltak, akik nyíltak és voltak a conversus = megkereszteltek, akiket gyanúsítgattak. Főleg Torquemada Tamás volt a fő inkvizítor. Keresztény eretnekek mellett és a titkos muzulmánok mellett az áttért zsidókat is ellenőrizték és sokakat meg is égettek.
A legnagyobb üldözés idején készült még egy kódex, amely reneszánsz stílusú, héber betűs kódex, amely nyolcszögű csillagokkal van díszítve és 1490 körül készült portugál nyelven (amikor Pisa városába voltam ott X mondta, hogy az ő birtokában van egy olyan könyv melyet a fezben élők készítették), kézzel írott biblia pergamenre.

Megelőző időben Portugáliában is éltek zsidók legális körülmények között, mutatja ezt hogy 1465-ben a királyi törvényszék egyik bírája zsidó volt. 1465 héber nyelvű könyvvel egy zsidó írót ábrázolnak egy keresztény oltárképen (Szent Vince oltáron), ezek a zsidók Tengerész Henrik udvarának tagjai voltak.
Tomar városában a 15. században 1496ig állt fenn a zsinagóga, oszlopokon nyugvó tetővel, valamennyi oszlopnak más az oszlopfője. Abraham Zacuto híres matematikus és csillagász is itt élt.

Abrabanel/Avravanel család
Spanyol portugál és olaszországi területen tűnnek fel. Orosok, tudósok, költők. Sevillában éltek eredetileg. Üldöztetés idején élt Izak (1437- 1508), felkészült hittudós, Biblia kommentátor, filozófus: Lisszabonban született, 1481-ig V. Alfonz kincstartója volt. Ferdinánd és Izabella házaspár szolgálatában is állt majd később Nápolyba került végül a Velencei Köztársaság fogadta be. Bizonygatta, hogy a Messiás még nem jött el. Halála után is kiadták munkáit és 1856ban Lipcsében a Próféták könyvéhez írt kommentárokat, Bírák könyvék, Királyok könyvét. Számon tartották, hogy pireneusi eredetű: Ábrahám Izsák úr könyve a címe. A legtudósabba héberek között tartották számon. Csehországban is kiadták, főleg M. Mózes kéziratainak kommentráját és ez is Don Izak Abarbanelnek titulálja.

Egyre délebbre szorult vissza a mór uralom. Utolsó terület Granada (1260-1492), mely a művelődési csillogás korszakát élte meg és fő alkotása az Alhambra (amerikai térkép).
Számos építészeti emléket őrzött meg. Faragványok is vannak, melyek a kőfalat díszítették, jellegzetes iszlám ívekkel. Csempelapok maradtak meg. Fehérvári Géza művészettörténész: Andalúziai leletek fejlett textilművészetről tanúskodnak, Granadában, Malagában, Sevillában, Mursiában fontos központok. Korabeli textíliák a kerámiaművészettel ált kapcsolatban. Többnyire selyemből, mértani mintákkal, virágokkal, színekben is hasonlítanak a korabeli csempékhez. Más textíliák során a vízszintes mezőkben feliratok és virágfüzérek jelennek meg. Jellegzetes Alhambra stílussal készültek. Jellemzőek még a szőnyegek, elefántcsont faragványok (itt már figurális ábrázolás elmarad, ehelyett mértani minták és írások).

Naszmida dinasztia
I. Juszuf, V. Muhammad (Mohamed): tudatosan építették az Alhambrát. Ezt követték a gazdagabbak tornyokkal fürdőkkel. Mindezekre patio is jellemző (sétaudvar).
Mohamed alatt épül az oroszlános udvar. Udvarában működött Ibn al- Jatid aki ennek a sajátos írásnak a kialakítója és első miniszter címet viselte (kancelláriai írás).
Patio de Comares: hatalmas vízmedence körüli faragásos falak és oszlopsorok alakultak ki (ez egy patio). Ebből lehet a szalonba bemenni (Salon di Comares): faragványokkal díszített terem, fafaragványos mennyezettel. Másik ilyen fontos, hogy főiskolát rendezett be (iszlám hit oktatása) és egy külön imaterem is volt itt.
Oroszlános udvar a legfontosabb, közepén kút, körülötte oroszlánok, melyek vízköpők voltak, innen vezette az út az Oroszlános palotába mely a szultáni család tartózkodási helye volt. A keresztény királyok is szívesen tartózkodtak itt később. Örökösei is voltak a muzulmánoknak nemcsak legyőzői.
Kertek: vízmedencékkel és ezeken belül különböző lótusz és egyéb virágdíszítésekkel, ezt vette körül fal és bástyarendszer és innen vezettek le vékonyabb falak egészen a városig, ezek a falak a lejutást segítették elő, lenn tipikus muzulmán városok alakultak ki.
Alhambra edény: zománccal vannak ellátva. Malagában a 14. század második felében készültek ilyenek barna fehér színnel, arab mintákkal.
Fali csempe: nyolcágú csillaggal, szőlőágakkal, levelekkel, fürtökkel, ágdíszítésekkel, aranybarna színekkel (14. sz vége 15. sz eleje).

Kölcsönhatás
Keresztény világtól körülvett muzulmán világ részese akart lenni a pireneusi államrendszernek, ezért címert alakított ki: gránátalma (Granada).

Város alul: központi helye a bazár, mely igen díszes középkori építmény, ahol a fent említett tárgyakat árusították. Fontos Albaisin negyed melynek legmagasabb pontja 773 m-en van, jellegzetes arab utcákkal, piacokkal. Házfalakon csempékkel, mór lakóépületeknél is kertkultúrával. Falakkal volt körülvéve ezt a spanyolok alatt is megtartották.

Visszafoglalás után az első legfontosabb a keresztény egyház megjelenése keresztény templomépítés. De Albaisin templom mennyezete ettől függetlenül még mór.
Majd a mecsetek egy részét elvették: Szent József templom melynek mór ívű ablakait megtartották de harangtornyot alakítottak ki.
Messziről jött kereskedőket biztosítsák: 14. századból erre szolgáló épületek emeltek és a későbbiekben árusítottak is ezekből. Corral del Carbon is ilyen volt eredetileg. Jellemző a szamárhátú ív, csorgók, tkp. egy karavánszeráj.

Egész terület visszaszerzés után:
Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házassága után döntő lépésekre került sor, ennek tudható be hogy igyekeztek körülkeríteni a granadai királyságot, 1462-ben így már egészen Giblaltárig nyomultak,a minek eredeti neve Gebel- el- Tarik (Tarik hadvezér sziklája).
Medinasi Donia hadvezés nyomult egészen idáig.

Malaga visszafoglalása: 1487 nyarán került sor, kihasználva a mór uralkodó családon belüli személyi ellentéteket, ebben a hadjáratban már bizonyos keresztes hadjárat jelleg is megmutatkozott. Erősen vallási ideológia volt és vagyonszerzés is volt. A félsziget nemességét mozgósította.
A pápa is szentesítette: keresztes hadjáratnak minősítette. Így 18 és 60 év közötti férfiak vehettek részt rajta. Érdekes, hogy a pápa hozzájárult ahhoz, hogy az egyházi adót a hadjáratra használják fel.

1489-ben Baza nevű várost foglalták el. A hadjárat szellemének a kialakításához hozzájárultak a lovagrendek, melyeket a királyi család saját vezetése alá vont és így a házaspár férfi tagja, Ferdinánd igyekezett megszerezni az összes lovagrend nagymesteri méltóságát. 1489-ben Ferdinánd a Calatrava lovagrend, 1494 Alkantara lovagrend, 1497 Santiago lovagrend nagymesteri címét nyerte el, ezeket a koronával kapcsolta össze.

A legyőzött fél utolsó uralkodója XI. Mohamed volt, akinek nevei között van Abu Abdullah, melyet eltorzítottak Boagdil névre. Spanyol forrásokban még El-Chiko (a kicsiny) néven is szerepel. 1482-1483-ban uralkodott, ekkor voltak belviszályok (apa és fia között), átmenetileg fogságba ejtették majd hűbéresként került vissza hűbéres: adót fizetett).
Uralmának végén pénzt veretett rézből 1491-92ben.

1492-ben végleg visszaszerezték a területet és a király elmenekült és Fezben élt még tovább. A hadjáratokat Cordobából vezették majd délebben Santafében volt a katonai tábor, melyet már a király irányított, de felesége volt aki Kolumbusz Kristófot fogadta és pártfogolta.

1492 jan. 6. a keresztények bevonulása Granadába és ezekről maradtak fenn írott dokumentumok, beszámolók, elszámolások és az ostrom által megnyírbált épületek helyreállítása.

1500 egy muzulmán akart fellázítani a népet: spanyolok által a bátor melléknevet kapott X. Mohamed, 1500-ban legyőzték és megölték.

1495-ben Szent Ferenc kolostort építettek az egyik mór fejedelmi palotában, ez lett később a katolikus királyok sírtemploma. Így alakult ki végül a több államból álló de Spanyolországnak tekinthető alakulat, melynek összetett címerét, egy olyan könyvben láthatjuk mely Caesar munkájáról szóló könyv, ezen van egy összetett címer: oroszlán- Leon, erőd- Castilia, Katalón királyság címerei, és legalul gránátalma (Granada).