Egyházi adó folytatása
Decima-> dézsma=tized.
„Úri dézsma”: 1351ben Nagy Lajos bevezeti a kilencedet (nona), amit a földesúr szed be a jobbágytelek után. A kilenced (=második tized) nagysága megegyezik a tizeddel, ha először az egyházi tizedet vették el. Na ezért akarják a földesurak először az úri dézsmát, mert akkor a termény kilenced részét veszik el, és akkor az egyház már csak a nyolc kilencednek szedheti be a tizedét… Ezért szabályozzák tv-nyel, h az egyházi tizedet kell engedni először beszedni.
Az 5. századtól gyakorlat Európában, nálunk István II. tvkönyvének 18. cikkelye: aki eltitkolja a tizedet, annak büntetésből 9 tizedet kell befizetnie.
Decima maior=nagy tized: gabonatized, bortized, bárány, kecske v gidatized, malac.
Decima minor=kisebb tized: hüvelyesek, aprójószág (szárnyasok), méhtized.
HA 7 malac van, azt 10re kerekítik és elvisznek 1et, ha 7 alatti malac van, akkor nem visznek el egyet sem.
Aratás után, a mezőn szedik be a gabonatizedet.
A kasza a középkor végén jön be, addig sarlóval arattak. Fél érett állapotban aratják a gabonát, h ne peregjenek ki a szemek. Aratás után kinn hagyják a mezőn és a nap melegétől érik be. Minden tízedik kéve az egyházé. Ha nem viszi el időben az egyház, a parasztok takarítják be. =)
A bortizedet szüretkor szedik be. 1232es tv: a budai polgárok kötelesek egy sátorhelyet biztosítani a tizedszedőknek a Budai hegyekben (lombsátort építettek). Minden 10. hordó. Lepecsételik, a hordókat, ez igazolja, h nem kerülték ki a tized szedőhelyet.
Szt. László: minden önálló gazdasággal rendelkező személy fizet tizedet. Ha rabszolgának van ilyenje, akkor kedvezményt kapott. A nemesség is fizette a tizedet! Az Aranybullában kimondott nemesi adómentesség csak a király felé fizetendő adókra vonatkozott. 1439ben érték el a nemesek a tizedmentességet.
Természetben. Az Aranybulla megemlíti, h az egyház eléggé el nem ítélhető módon néha megpróbálta pénzben beszedni a tizedet, tehát ez tilos.
A városi polgárok a gabona tizedet pénzben fizetik inkább, de a bort ők is csak a legritkább esetben váltják ki pénzzel.
A beszedéshez személyzet kell. Ezért gyakran bérbe adta a tizedtulajdonos a tizedszedési jogot, és ezért bérleti díjat fizetett az illető. A tizedtulajdonos eredendően a püspök, megyénként szedik. De már István korában van kivétel: Somogy megye - büntetésből - a pannonhalmi apátságnak tartozott tizedet fizetni, mert Szt. Márton segített legyőzni Koppányékat. Kiváltságképpen más is kaphatott tizedtulajdont.
A tizedrészt nem szabadon használja fel a püspök! Négy részre kell osztani: 1. püspöké, 2. az adott plébánia papjáé, 3. karitatív célokra 4. egyházi infrastruktúra: templomok építése, karban tartása.
13. sz. elejétől a székesegyház kanonokjai részesednek a plébánosok negyed-tized részéből, Legrosszabb esetben csak sedecima (a tized negyedének a negyede) marad a papnak. Kiváltságos plébániák (ált. városiak) megtartják az egészet.
A veszprémi egyházmegyében kb. 1500 plébánia van, és ebből csak 71 után szed a püspök tizedet!
1848ban az egyház kárpótlás nélkül lemond a tizedről, az Áprilisi Törvények szüntetik meg.
Az egyházmegyén belüli adókörzeteket késeknek hívják, mert egy pálcára rávéste római számmal, h miből mennyi volt és aztán késsel elfelezték a pálcát, egyikkel a behajtó igazolta a tizedbirtokosnál v bérlőnél, h beszedte az adót, a másik felét a gazda kapta meg.
Egyéb egyházi jövedelmek
- Felajánlás
Misén offertorium (felajánlás): a hívek odaviszik az oltárhoz az adományaikat, pl. kenyér, gyertya. Ehelyett van ma a perselyezés.
Temetési gyászmise. Amíg nem voltak halottasházak (kisebb településeken csak a 20. sz. második felében), a háznál ravatalozta fel a pap a halottat, és onnan vitték a templomba a koporsót, ekkor megtartották a gyászmisét. A mise után lezárják a koporsót, kivonulnak a temetőbe. Ma már ritka a koporsós mise. Praesente corpore=a holttest jelenlétével.
A tehetőseknél lovas temetkezés: az egész lovat ritkán temetik el, ált. lenyúzzák és a bőrében lévő végtagokat temetik el. A kereszténység alatt is továbbélő szokás. De már felajánlják az egyháznak a lovat. A gyászmise offertorium részén bevezetik a lovat a templomba, aztán megint kiviszik.
Temetéskor a legnagyobb a felajánlás.
- Stóladíj
IV. lateráni zsinat 1215: a papa nem kérhet ellenszolgáltatást a szertartások kiszolgáltatásáért, de ha vhol szokás adni vmit, azt elfogadhatja. Stóladíj. (A stóla a szertartási papi öltözék része.) Esküvő, keresztelő… A 14. sz.ban már lista is van, h melyik szertartás mennyibe kerül, pl. a harangozónak is kell fizetni temetéskor…
- Procuratio
- Székpénz: az esperesnek.
- Jámboradományok: pénz, 1-1 szőlő, ház. Ált. arra az egyházi intézményre hagyják, amelyikben letemetkezik a végrendelkező.
- Miseadomány: h rendszeresen mondjanak misét az illető lelki üdvéért.
- Ha a püspök egyéb tisztséget is vállal: pl. az esztergomi érsek ált. egyben királyi főkancellár is. A veszprémi püspök a királyné kancellárja, ő is koronázza meg.
- Koronázási szertartásért jutalom: az intézményhez kötődik, pl. Zsigmond koronázásakor épp nem volt esztergomi érsek, ezért a veszprémi püspök koronázta, és mégis a következő esztergomi érsek (Kanizsai János) kapott adományt.
- Pénzverésből haszon
Esztergomban kezdődött a magyarországi pénzverés, az érsek őrizte a mintákat, ezért részesült a haszonból.
Az egyházmegyék különböző mérete miatt a püspökök jövedelme nagyon különböző.
1498as dekrétum: a jelentős bevétellel rendelkező főpapok kötelesek bandériumokat kiállítani. Esztergom és Eger vezeti a listát: 2-2 bandérium (1 bandérium=400 lovas). Mozgósítás esetén. A legszegényebbeknek 50 lovast kell kiállítania. Nagy anyagi különbségek… Eger a nagy bortermelés miatt van ilyen jó helyzetben.
Az egyházi társadalom
Utánpótlás a világi társadalomból. Klerikus=tanult, tehát az egyháziak elvileg tanult emberek. Villa clericorum nevű település magyar neve Deáki.
Káptalani és szerzetesi iskolák. Tehetősebbek külföldön folytatják.
Adómentes. 1222 II. András egyházi privilégiuma (alszeg az Aranybulla előtt adta ki)
Privilegium fori: a bírói fórum kiváltsága: saját bírósága van az egyháznak.
Külföldiek is vannak benne az egyház nemzetek felettisége miatt.
Főpapi réteg, középréteg, alsópapság. 36 főpap: 2 érsek, 12 püspök, 22 gazdagabb prépost. Csak az érsekek, a püspökök, és a székesfehérvári prépost tagjai a királyi tanácsnak.
Középréteg: Kanonokok: 660 stallum. De aztán 1 kanonoknak lehetett több stalluma is, úh ez kevesebb személyt jelentett. Középréteg még: főesperesek, gazdagabb plébánosok (a 144 közvetlenül Esztergom alá tartozó plébánia, amik tizede megmarad a plébánosnak).
Alsópapság: plébánosok, káplánok (plébánosok segítői), oltárigazgatók (1 oltár jövedelmét kezelik), oltáros papok, preventáriusok: a kanonokokat helyettesítő káptalanok. A középkori Mo-n kb. 20 000 település volt-> kb. 15000 alsópap.
AZ Árpád-korban nagyjából csak egyháziakból áll a magyar értelmiség. A középkor végén jelenik meg a világi értelmiség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése