Gazdaságtörténet 9. (ápr. 21.)

Mátay Mónika
Az Annales
Formálisan 1929ben alakult meg. De pár évtizedes keletkezéstörténet.
Előzmények: hagyományos törtírás: Ranke: az események rekonstruálása, hangsúly a politikán. 1900 k érdeklődés más irányba is: vallástört… nem mindenki az eseménytörténetet tartja a lényegnek, azt bírálják a szociológusok.
1890es években Fro-ban 10 kötetes fr politikatörténet-> Durkheim elveti az eseménytörténetet, mint megközelítést, mert ez felszínes, nem lehet így eljutni a valódi történelemben.
Francois Simiand: közgazdász cikke botrányos, mert bírálja a „történészek törzsének idoljait”: 1. politikai idol 2. individuális idol (a nagy emberek történetére figyelnek túlságosan) 3. kronológiai idol.
Henri Barr földrajztudós: interdiszciplináris együttműködésre bíztatja a történészeket: vonják be más tudományok szakértőit és módszereit, főleg a szociológia és a pszichológia lenne hasznos.
Folyóiratban felbukkan: Marc Bloch és Lucien Febvre, mindketten az École-ban tanultak, ahol a szemináriumokat interdiszciplináris alapon szervezték, kiemelt tehetséges diákokat válogattak be.
Febvre nagy hatással volt Michelet, a „romantikus” történetíró, aki először írta meg a fr forr történetét és Jacob Urckhardt svájci történész is, aki megteremtette a reneszánsz kultuszát, ő mondta ki, h akkor született meg az új ember, aki individuális teljesítményre törekszik.
Bloch és Febvre-t is nagyon érdekelte a földrajz, problémaorientált történetírás (nem elbeszélő) és interdiszciplináris nyitottság.
Bloch: a történész értsen a segédtudományokhoz is (pl. paleográfia, jogtörténet).
Az I. VH után Strasbourgban kapnak állást a frissen alapított egyetemen: interdiszciplináris, nyitott, befogadó szellemiségű intellektuális közeg, a tudósok inspirálják egymást.
Bloch: A gyógyító királyok 1924: szellemisége más Annales: nem kronológiai periodizáció, hanem a problémához választ korszakot 8csodás gyógyulások), valláspszichológiai megközelítés, kollektív illúzió értelmezése-> mentalitástörténeti mű. Összehasonlító módszer.
Febvre: reneszánsz és reformáció, fr kora-újkori társtört: egy-egy korszakban mitől újul meg a társ. Érdekli a vallás társtörténete is, szerinte érdemes a vallással és mentalitással kapcsolatos tényezőket a gazdaságiaktól függetlenül vizsgálni.
1929 Annales d’ histoire economique et sociale lapalapítás. AZ első számokban nagyon sok a gazdtört, Bloch és Febvre folyamatosan publikál benne, regresszív módszer. Későbbi korszak szempontjából visszafelé kell értelmezni a történelmet.
1939-40 A feudális társadalom c könyv: nagy összefoglalás: pénz és pénzpiac kialakulása, szolgaság és szabadság fogalma, szent királyok. A feudalizmus kultúráját akarja megírni pszichológiai érzékenységgel. PL. a középkori időfogalom, kollektív emlékezet, mennyire létezik társ kohézió egy középkori társ-ban, erős szociológiai ihletettség.
1933ban a strasbourg-i csoport szétszóródott, Febvre új állást kapott, Bloch is 36ban, mindketten Párizsban-> nagy siker, h a fővárosban kaptak állást!
Népszerű lett a probléma centrikusság és a valóságrekonstrukciós vágy elvetése.
40-es évek elején fiatal titánok: Georges Duby, Fernand Braudel.
Bloch ellenálló a II. VH alatt és elfogják, táborba zárják, 44ben kivégzik a németek. Még egy könyvet írt a háború alatt: A történész mestersége.
1942 Febvre: A hitetlenség problémája a 16. században: Rabelais hite, a leghíresebb könyve. Rabelais istentagadó volt-e? trágár szövegei és pajzán történetei miatt. Filológiai megközelítés: nyelvi elemekkel érvel. Rabelais nem istentagadó, mert a humora a középkori fr-ák mindennapi humorát közvetíti, ami az egész társ-ra jellemző volt. Az időfogalommal is fogl. Febvre szerint a középkori ember nem mérte, hanem megélte az időt pl. hány miatyánknyi idő. A kora újkori ember nem értékelt esztétikailag a természeti szépséget, ez ma már közhely, de Febvre írta le először.
Febvre lett a II. VH után az Annales vezére, missziója az új generáció kinevelése. Braudelt szinte fiaként szerette, 56ban Febvre halála után Braudel vette át azt a tudományos hatalmat, ami Febvre-é volt, az Annales abszolút ura, szigorú, kemény. 85ben halt meg. Despotikus stílus. Disszertációja témája II. Fülöp külpolitikája volt, de ekkoriban elindult az Annales (Braudel 27 éves korában) és tanítási gyakorlatán Algériában kiszélesedett a látóköre. Kitágult a földrajzi horizontja is, más kontinensek is elkezdték érdekelni. Nagy monográfiája: II. Fülöp uralkodása és a mediterrán világ. Fő corpusát egy német hadifogolytáborban írta a II. VH alatt, emlékezetből!
II. Fülöp uralkodása és a mediterrán világ
I. kötet a földrajzi környezet: időtlen történelem: az ember és a környezet viszonya, II. kötet: gazdaság, társadalom és politikai szerkezet lassú változása. Ez két szint, a harmadik az elillanó, rövid esemény, ez a politikatörténet szférája. A három szint összefügg egymással.
Braudel kiemeli a személyeket, de konfliktusba ágyazza őket, főleg az érdekli, h mért volt olyan lassú II. Fülöp=) lassú adminisztráció, döntések… a korabeli lassú információáramlás miatt. A történelem mély megértéséhez el kell jutni a mély struktúrához, ezért az első 2 kötet ezeket boncolgatja. II. kötet: a társadalmi és gazd változások a kortársak számára nem is érzékelhetőek szinte, ahhoz már távolságot kell tartani a kortól.
A 16. sz integrációs korszak a mediterrán régióban: a spanyol és a török bir uralja: a középső szinten (társ és gazd) hasonló változások mennek végbe mindkét bir-ban, mert egységes földrajzi környezet az alapjuk, ami meghatározóbb az eltérő vallástól. Minkét bir-ban társadalmi polarizáció: az elit még gazdagabb és műveltebb és urbánusabb lesz, a szegények viszont egyre nyomorultabbakká válnak. A kult különbségek nem az országhatárokhoz kötődnek, hanem a földrajzi környezethez, ami felülírja a vallási különbséget.
Egységes világ: bor kultusza, a tengerhez való viszony… nagy hatással vannak az emberek viselkedésére.
Inspirálta Henri Pirenne belga történész Nagy Károlyról szóló monográfiája, ami szintén a keresztény muzulmán viszonyt vizsgálja, az I. VH alatt hadifogolytáborban írta…
Braudel: totális történetírás (histoire totale): egy adott dolog (környezet, falu) teljes története: földrajz, mentalitás, művészet meg minden. Ez egy elérhetetlen eszmény, de átörökítődik más történészekre is.
Bírálatok
A bírálók szerint nem jó, h nem állít fel hipotézist, csak egyszerűen leírja, j a földrajzi környezet hogy hat a gazd és társ lassú változásaira és azok hogyan a poltört-re, de azt nem, hogy hogyan és hogy leíró jellegű könyv.
A bírálók szerint kevés figyelmet szentelt Braudel a mediterrán világ értékeire: megszégyenülés és becsület, férfiasság. Determinista szemlélet, nem vette fogyelembe az egyéni döntési szabadságot.
Braudel: A kapitalizmus kultúrája 80’ is fontos.
Braudel neveli ki az Annales 3. generációját: Jacques Le Goff, Emmanuel Le Roy Ladurie.
Braudel nagyon kézben tartotta a dolgot, de nagyon nyitott is volt, befogadta az interdiszciplinaritást és nemzetközivé tette az Annales-t! Rengeteg külföldit meghívott előadni, ő is utazott egy csomót. Mindez a 60’ évektől. H. Balázs Éva is jó viszonyt ápolt vele. Ennek köszönhetően a fiatalabb magyar történészek is bekapcsolódtak: Benda Gyula, Klaniczay Gábor, Poór János.
A harmadik generáció
68 körüli „lázadó fiatalok”.
Jacques Rebel: mikrotörténet írás (ami olasz találmány volt) meghonosítása Fro-ban., az Annales-on belül.
Arlette Farge: közvélemény, pletyka, rémhír a 18. sz Fro-ban, mentalitástört. A nyilvánosság története.
Mona O’Zouf: a fr forr és az ünnepségek témájáról monográfia. A fr forr hogyan építette fel a saját mítoszát.
Michelle Perrot: nőtörténet, privátszféra története.
A 3. generáció nagyon sokszínű, „tücsök-bogár összejön”=)
Központi téma a mentalitástörténet: a 60’ években fut fel: Le Roy Ledurie, Philippe Aries: monográfiái a gyerekkorról (hogyan kezdték el a gyreeket másmilyennek tekinteni, mint a felnőttet, a 18. sz-ban, 19. sz eleje gyerekkor percepciója) és a halálról (pestis nyomán szörnyű kaszás halál képzete, hogyan enyhül később, hogyan lesz természetesnek tekintve) .
+ Le Goff és Duby is.
Le Goff: középkori időfogalom-> tanulmányban összehasonlítja a kereskedelmi és az egyházi időfogalmat, ami a középkorban teljesen más volt, a kereskedőé már akkor is hasonlított a modern ember időképére, az idő pénz. 1980 A purgatórium születése c mű. Szerinte mentális folyamat eredménye.
A hétköznapi élet kutatása. Szemléletbeli kérdés! A német történészek is foglalkoznak vele.
A nőtörténet meg főleg Amerikában futott fel.
Népi élet kutatása!-> történeti antropológiához kapcsolódik. Az antropológia hatása nagy a 3. generációban.
Sok nemzetközi együttműködés.
Duby: A lovag, a nő és a pap.
Le Goff megírta a középkor történeti antropológiáját. AZ ajándékról is írt, ami az antropológiában nagyon fontos fogalom (társadalmi tény). Maus antropológus monográfiája az ajándékról, Maus különben is nagy hatással volt az Annales történészeire.
Montaillou
1. rész Földrajzi körny, gazd viszonyok… 2. rész M feltárása a gesztustól a mítoszig.
Jacques Fournier inkvzítor interjúi a parasztokkal (13. sz. katarokat keresett) a forrás. 1294-1314 közötti korszaka a falunak. Eredetiség: inkvizíciós jegyzőkönyv, mint forrás a hétköznapi élet kutatásához! Forráskritika is van benne. MIkrotörténelem is egyben, mert 1 falura koncentrál. Súlyos kritika: csak 1 forrást használ, ráadásul nincs is ellenőrzésre lehetőség., mert a másik inkvizíciós jegyzőkönyv elveszett.