Zsigmond dekrétuma a főkegyúri jogról 1404

Zsigmond királynak a magyarországi rendekhez intézett rendelete, amelyben javadalmak adományozására és peres ügyekre vonatkozó pápai bullák elfogadását tiltja
1404. ápr. 6. Pozsony.
A király és az országbárók határozata.
Az egyházi és világi nemesek bullásokkal kapcsolatos panaszaira hivatkozik, h mennyit sanyargatták őket kiközösítésekkel, külföldre idézéssel, eltulajdonításokkal. + Zsigmond saját tapasztalatai. Szóval ő, mint király, most kötelességét teljesíti, amikor megvédi tőlük az alattvalóit.
A Szentszék az ő trónfosztásán fáradozik.
Már régen is elrendeltetett, h a magyar korona területén csak a magyar király esetenkénti felhatalmazásával lehet egyházi javadalmakat elnyerni. Amit a közelmúlt zűrzavaros viszonyai miatt szereztek az egyháziak, azt se merészeljék megtartani.
Kegyúri joggal bíró világi nemes sem ruházhat senkire megüresedett egyházi javadalmakat.
Apostoli oklevelet átvenni sem lehet a király engedélye nélkül.
Aki ezt a dekrétumot megsérti, az felségsértést követ el, és őket a megbocsátás mellőzésével meg kell torolni-> fő- és teljes jószágvesztés.
Prelátusok, apátok, prépostok, priorok (perjelek), gvárdiánok, káptalanok, plébániai egyházak és kápolnák igazgatói…
A dekrétum közhírré tétessék erre alkalmas helyeken és épületekben.


Bolla-Rottler szgy. II. 19-22.